Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1878

21 És ugyanezen alapsorokból mutatható ki a „M int felhők a nyári égen" (410.) c. k. idoma : Mint felhők a | nyári égen Erzeményim j jönnek-mennek, Majd fehéren, | majd sötéten, S egy sem áll | egy sem pihen meg. Hova mennek ? | honnan jönnek ? Nem tudom, nem sejthető, Hozza és I elfúja őket Az örök szél | az idő. Végre a (4 + 4) és (44-3) ütemü sorokban van írva, de rím és sztrófák nélkül a „Csendes tenger rónaságán (617.) c. költői merengés és a „Kard és lánc" (541.) íme a tisztán négyes ütem, meg a négyes-hármas ütemü szerkezetek társulása ilyen idomokat hoz létre Petőfinél. Azonban a négyes ütem az ötszótagúval is társítható, menjünk tehát az ezen társulás által keletkező szerkezetekre. C) ^-Z ótszótagu ütemmel társult négyes ütem szerkezetei. A négyes az ötszótagúval előszőr is a (4 + 5) szabályképzőt adja melyet a „Mit szól a bölcs?" (255.) c. költemény idomában lelhetünk föl : Hm, bizony csak j sok nem ugy halad, A mint kéne j itt a nap alatt ; Szikrát sem ! törődve szól a bölcs : Itt van a pohár ! hol a bor ? tölts ! A szabálytalanság észrevehető a két utóbbi sorban ; pedig az utolsó könnyen szabályozható így: Itt a pohár | hol van a bor ? tölts ! s ehez képest a 3. vers is szépen volna szabályozható. Ugyanezt a szabályképző sort vehetni észre az „Éjszakái m" [228.] c. költeményben, de nem ingadozások, eltérések nélkül. Másodszor a (44-4-1-5); ez csendül meg a „Megkapáltuk | már a szőlőt | három izben is ;" kezdetű népdalban, továbbá a „H ázások énekében": „Sokszor kértem | én az istent, | nagy szivem szerint." És Petőfinek is vannak ezen az alapon épült idomai. íme a „Barátimhoz" (159.) c. k. így kezdődik: Nos fiuk j nem szólt a szarka Házfödélteken ? Vagy ki álmodá meg. | hogy ma Vendégtek leszen. De mi a kő I mért e hosszú Méla bámulás ?