Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1874

4 nélfogva a különnemű testek részei egymást vonzzák és összetartanak, a nélkül, hogy vegyileg uj testté egyesülnének, — részint mint vegyrokonság ereje, mely által különnemű testek vegyileg új, egynemű testet alkotnak. — A taszitás alapereje jelentkezik részint mint ellenálló erő melynél fogva minden test ellenáll azon testnek, mely az általa elfoglalt térbe nyomulni akar, — részint mint taszitó erő, melynél fogva a testek egyes részei egymástól bizonyos távolban maradni iparkodnak. Mindezen erők fellelhetők minden élettelen testben s mindenütt egyenlő természetűek s mindig ugyanazon módon működnek; még pedig fellelhetők nemcsak földünkön, hanem azonkivül is, az égi testek országában. Itt különösen egy erő, a nehézkedés ereje, köti le figyelmünket. Annyira kiíétel nélkül uralkodik az az egész mindenségben s természete annyira változatlan hogy a vizsgáló csillagász ennek segélyével, még mielőtt magát az égi testet távcsövével láthatná, létezését és helyét meghatározhatja, a nap és holdfogyatkozásokat századokkal előbb megmondhatja. — Az égi testek országa vagyis a naprendszer ugyanis egy, fényt és meleget árasztó napból áll, továbbá 9 bolygó regióból, t. i. négy kisebb belső bolygóból: (Mercur, Yenus, Föld s Mars), négy nagyobb külső bolygóból: (Jupiter, Saturn, Uran, Neptun) és 109 eddig ismeretes bolygódból, melyek mint egy regióhoz tartoznak. Továbbá hozzá tartozik 21 hold, melyek közöl egy a Föld, 4 Jupiter, 8 Saturn, 6 Uran, és 2 Neptun körül kering, végre számos üstökös. — E naprendszerben minden égi testnek két ereje van, ezen erők egyike a röperő, másika a nőhézkedési erő. — A röperő következtében a csillagok, miután egyszer bizonyos erő által mozgásba hozattak, folytonosan egyenes irányban tovahaladni törekszenek, mig a nehézkedési erő következtében a kisebbik a nagyobbikhoz közeledni akar. Ha a csillagok csak röperővel birnának, folytonosan egyenes irányban haladnának előre ; ha pedig csak a nehézkedési erő működnék, a nagyobb csillag a kisebbet egészen magához vonzaná s vele egyesülne. E két erő azonban egyszerre működik s egymást egyensúlyozza. A nagyobb égitést a kisebbet folytonosan vonzza, de ezen vonzásnak a kisebb égitest saját röpereje miatt teljesen nem engedhet, miért is a nagyobb égi testtel soha sem egyesülhet; de röpereje irányában sem haladhat kizárólag a nagyobb égi test vonzereje miatt. — Mi áll a naprendszerről, áll valamennyi égi test összes rendszeréről. Mädler több mint 800 állócsillag mozgását tevé számitásainak tárgyává s bebizonyitá, hogy egész naprendszerünk az állócsillagok rendszerével együtt, ép ugy mint a bolygók, nem mozog egy központot képező test körül, hanem állócsillagokból álló s központot képező csoport, vag7*inkább ezeknek képzeleti nehézkedési pontja körül, mely pont Alyone, a fiastyuk csoport főcsillagának közelében van. Ugyan ily módon mozognak a holdak a bolygók körül, ezek ismét a napok és központi napok körül. E két erő az, mely az égitesteket évezredek óta meghatározott pályásokban állandóan megtartja, abból kitérni nem engedi. —