Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1874

5 Állandóságot, rendet észlelünk nemcsak az előttünk egészen ismeretes élettelen természetbeli tüneményekben, minő' pl. a hajított testek mozgása, az inga lengése, a testek összeütközése, — hanem a természeti tünemények azon országában is, melyben eddig csak a feltevések terjesztik gyenge világos­ságukat; ide tartoznak az úgynevezett átmenő (kosmikus) erők, minők a tény, melegség, delejesség és villamosság erői, melyek által eszköziött tünemé­nyekben feltevések játszanak nagy szerepet, de ha nein is tudjuk egészen vi­lágosan mi pl. a fény, villamosság alapja, mindazáltal azon tünemények állan­dósága, mely a köszörült üvegekkel tett kísérleteknél jelentkezik, lehetségessé tette megkisebbíteni a köztünk és a csillagok között létező távolságot, a vil­lamossági tünemények állandósága pedig azon nagy horderejű találmánynak képezte alapját, melynél fogva képesek vagyunk rövid idő alatt tudósitani fém­sodronyaink által tengeren túli tartományokat ; a villamossági tünemények állandósága tette lehetségessé a légköri villamosságnak romboló erejét némileg megakadályozni, megtörni. — A természeti erők működésének ezen állandóságával találkozunk min­denütt, hol csak működnek. Eugalmas nemcsak a tekeasztal golyója, hanem az élő fának ága is. Valamint az élettelen természetben a súlyosság különböző foka a tömeg nagyságától függ, ugy az élő természetben is, mást észlelünk ugyanis a fán, ha azt gyümölcscsel megterhelve, mást ha leveleitől is meg­fosztva latjuk. Az ütközés állandó sajátságánál fogva aviz, vagy levegő sokkal könnyebben választható el keskeny, mint széles elejű tárgy által ; és az üt­közés ezen állandó sajátságával találkozunk az élő természetben is. Mily szé­pen igazolja ezt a halnak ékalakja, mely arra van rendelve, hogy oly közeg­ben érje el föladatát, melyben folytonos ütközéssel találkozik életműködésének teljesítésében. — Vagy nem erre mutat-e a madár alkata ? A természet a madár alkotásánál a fősúlyt a röpülés lehetségére fektette s e tevékenység mennél tökéletesebb kifejtésére van alkalmazva szervezete egészben és részei­ben. A többé kevesbé hegyes csőrben végződő s a testhez arányított kis fej, a széles mellcsont csak a lóg által támasztott akadály legyőzését, a lég átmet­szését segítik elő. — A mészföld, mely az emberi csont főalkatrészét képezi, csak ugy tartja meg keménységét a szerves országban, mint saját országában, az ásvanyországban ; és vájjon az éleny ós széneny egyesülése az ember tü­dejében nem oly módon történik-e, mint a vegyész konyhájában ; s vájjon nem meleget hoz-e létre itt is, mint egyebütt ? — De mégis van már valami a növényben, mi azt növénynyé teszi, mi azt egészen más működésekre képesiti, ösztönzi. A növény sejtből azaz nyákos magvas anyagtól körülvett sejtmagból (protoplasma) fejlődik ; ezen protoplas­ina magocskáival együtt hullámzó mozgásban van. Az ős vagy anyasej'tbŐl több sejt képződik, ugy hogy kevésbé gyors mozgás közben a protoplasma tartalma, de főleg a sejtmag- közönségesen két részre oszlik, melyek között válaszfal­képződés által a meglevő sejt belsejében új meg új sejtek jőnek létre s külön meghatóiozott működésekre utasított edényekké lesznek, —

Next

/
Thumbnails
Contents