Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1873

5 Africae Praefecturam Pannoniae supreriori praepositus fui : unde haec, quae scribo, explorata mihi sunt Nomen autemPannonibus inditum est ex eo, quod tunicas manicatas e vestimentis in pannos more indigenarum patrio scindant, et eonsuant, atque inde sibi nomen sumant. Verum sive ea est nominis ratio, sive alia certe quidam Graeci veritatis ignari Paeones eos voeaverunt; quod ipsum quidem etiam nomen antiquum est, non tarnen istius populi, sed eius, qui ad montem ßhodopen et Macedoniam maritimam habitat. Quapropter hos ego Paeones, istos Pannonios nominabo, sicut et ipsi sese et Eomani eos appellant. E szavakból ismét csak annyi bizonyos, hogy a pannonokat mind a romaiak, mind pedig önmagok is igy nevezték magokat ; sőt maga Dio Cassius is kételkedni látszik, valljon a pan nus szótól származik-e elnevezésök ? Miből következik, hogy bár a Pannónia elnevezés származására nézve különféle véleményeket találhatunk, de a valót tisztán kifürkészni napjainkban már alig lehetséges. Pannónia legrégibb lakóit illetőleg azon kérdés merülhet fel : kik laktak itt, illetőleg azon helyen, melyen később a hires Sabaria épült, mielőtt a romaiak egész Pannoniát meghóditották ? — Pannónia egyéb vidékeit celtillyr népek lakták, Sabaria vidékén pedig hitelt érdemlő irók állítása szerint bojok laktak. Plinius*) ugyanis 8 k. 24 f. ezeket mondja: „Noricis iunguntur lacus Peiso, Deserta Boiorum: iam tamen colonia divi Claudii Sabaria, et oppida Scarabantia, Julia habitantur." E városokat pedig Ptolemaeus.**) ki Plinius korához legközelebb esik a Noricummal határos felső Pannoniába, tehát a bojok elpusztult tartományába***) helyezi. De Sabaria földjének a bojok előtti koráról mitsem szólhatunk, miután ebbeli történeti adataink hiányoznak: következőleg őket tarthatjuk Pannónia őslakóinak. Honnan és mikor költöztek légyen a bojok Pannóniába, erre nézve a történetírók véleménye különböző****);, azonban a legrégibb irók szerint igen valószinü, hogy a pannoni bojok eredete az első celta-vándorlástól keltezhető, melyet Livius, a vándorlás oka, vezérei, es idejének megemlitésévdl következőleg ir le (5,84) Prisco Tarquinio Eomae regnante Celtarum*****), quae pars Galliae tertia est, penes Bituriges summa imperii fuit. Ii regem Celtico dabant. Ambigatus is fuit virtute fortunaque quum sua tum publica praepollens, *) Idősebb Plinius;, kitűnő természetbúvár és szerző szül. Comoban; élt Kr után 23—79közt. **) Claudius Ptolemaeus, nevezetes földíró és csillagász, szül. az egyptomi PeluSiumban, élt 126—161 közt Kr. u. *") A boji-pusztiról alább leend szó. ** ) V. ö. Aveutinus 1. 1. Annales Bojornm. Lazíus 1. 7. de gentium migratione Scbönleben, Wernsdorf. *****) Livius a celtákat a romaiaknál használtabb gall néven nevezi. V. ü. erre nézve J. Caesar de B. G. 1. l: „qui ipsorum linqua Celtae, uostra Galli appellantur.