Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Dr. Wallentínyi Sami irodalmi(-tanári) hagyatéka
Dr. Wallentínyi Samu irodalmi (-tanári) hagyatéka „A költőket Te úgy mutattad nékünk, / Hogy előttünk állt lelkűk és a testük” - i'rja Sebesi Ernő: Tanár úr! című versében, s ugyancsak az ő tollából olvashatjuk, miszerint „Nem túlzás, amikor azt mondom: nem egyszer gondoltunk arra, hogy dr. Wallentínyi Samu kedvéért még az osztályismétlés kellemetlen kockázatát is vállaltuk volna, csak azért, hogy a magyar irodalom magyarázatát mindig Tőle hallgathassuk” (Dr. Wallentínyi Samu emlékezete. Sajtó alá rendezte Sebesi Ernő. Minerva, Prešov-Eperjes 1933, 20, 6).1 Wallentínyi Samu (Győry Dezső nagybátyja) evangélikus papi családban született (Egyházasdengeleg [Nógrád m.j, 1875); a Selmecbányái líceum növendéke volt, majd a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett és doktorált. 1900-tól viszonylag korai haláláig (1930) az eperjesi kollégiumi főgimnázium tanára. Nem térve ki most sokrétű közéleti tevékenységére és tisztségviseléseire - például a gimnáziumi magyar cserkészcsapatnak is alapítója volt, témánkra vonatkozólag kell szólnunk arról, hogy az országos hírű Szécheny-kör utolsó és legendás titkára, akinek a Körben és a város kulturális rendezvényei alkalmával elhangzott és a fentebb idézett kötetben megőrzött irodalmi előadásai a visszaemlékezések és a kritikai visszhang méltánylása szerint is utánozhatatlan módon mélyítették tanítványainak, hallgatóságának irodalom iránti vonzalmát és értéktudatát.2 Az irodalom, az irodalmi művek felfogása az újabb közlés- és információelméleti szempontok figyelembevételével is az alkotó-mű-olvasó hármasságában történik, amellyel mindháromnak viszonylatában társul a háttéri információ, illetve a kontextusok összlete. Vagy egyszerűen arra hivatkozhatunk, hogy az irodalom írók és olvasók kapcsolata irodalmi művek által (Horváth János). Igaz, a három részt73
