Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Ludmann Ottó
Ludmann Ottó UK v Bratislave. Bratislava 1970 [kézirat]). Általásosabb didaktikai szempontból azonban mindmáig hasznos útmutató A főiskolai szemináriumokról című dolgozata (különlenyomatként az Orsz. Ág. Hitv. Ev. Tanáregyesület 1909/10 évről szóló évkönyvéből. Kósch Árpád könyvnyomtató-intézetéből, Eperjesen, 1911), amelyben e vonatkozásban ismerteti németországi tapasztalatait, és saját nemzetgazdaságtani szemináriumainak megszervezését. Flórián Károly 1924-től 1928-ig a város polgármestere; az 1931-ben alapított Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) tudományos választmányának elnöke. A ludmanni rokonftás végett kell szólnunk róla mint turistáról és Tátrajáróról. Elnöke a Kárpát Egyesület Eperjesi Osztályának; túraprogramokat, sítúrákat állít össze és szervez, s gyakori túravezető. A PTVE- nek 1929-ben alelnöke, 1935-ben ügyvezető elnöke, a Karpathenverein 1936-tól társelnöke. A Magas-Tátrát hozza élményközeibe Három nap a Magas-Tátrában. Útirajz (Eperjesen, Kósch Árpád könyvnyomtató-intézetéből, 1904), s mindenekelőtt a Barangolások a Magas-Tátrában. Csorba-tó-Vadorzó-hágó-Haiastó-Lengyei Öttó-Zawrat-Zakopane. Útirajz (Eperjesen, Kósch Árpád könyvnyomtató-intézetéből, 1905). Az utóbbit „Az 1903-ik évi szeptember havának 1-3. napján megtartott kirándulásban egyedüli társának Ludmann Ottónak igaz szeretettel ajánlja. A szerző". Harmadikként a Csorba-tónál várta őket hegyi vezetőjük; Zakopanéból kocsin tértek vissza Tátrafüredre. Flórián Károly e műveiben (ezek felolvasásként is elhangzottak) a leírás elemeként ismételten rátér a téma történeti és irodalmi vonatkozásaira. A könyvecske 5. lapján például felteszi a kérdést, hogyan írhatta Petőfi a „Mit nekem te zordon Kárpátoknak / Fenyvesekkel vadregényes tája" sorokat, amikor útirajzaiban ennek ellenkezőjét állítja („A láthatár végén egész maga mivoltában látni a Tátrát; mindezt látja az utazó, és ha az utazó költő, akkor felkiált mondván..., rossz, semmit sem szól, nem szólhat, némán bámul”). A költő effajta kettős értékelése bizonyítja, hogy a Magas-Tátra mint személyes élmény nem kerülhet be Petőfinek mint „alföldi költőnek" poétikájába, művének rendszerében csak ellenpontként léphet fel. A „biográfiai" és a mű rendszere a fenti értékben egymástól különválik. Tirolba tett látogatásáról ad számot A tiroli hegyek között. Útirajz (Kósch Árpád, Eperjes, 1904). Még 1901-ben jelent meg Budapesten a Turisták Lapjában az Eperjes és vidéke turistaszempontból (XIII, 1901), amelyből leolvashatók a leggyakoribb vasárnapi túravonalak. (Az Új Világ a húszas évektől ezeket hetente hozta, megnevezve a gyülekezőhelyet és a túravezetőt is.) 70
