Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Ludmann Ottó
Ludmann Ottó Budapesten május hó 8-án fogadták körükben volt tanárukat és tanártársukat az Eperjesi Kollégiumi Diákszövetség tagjai közgyűlésükön. Az elnöklő Pap József dr., a budapesti ügyvédi kamara elnöke és a Felsőház tagja nyitotta meg a gyűlést Ludmann Ottó üdvözlésével, ez után volt tanártársa, dr. Szlávik Mátyás mondta el az alma mater nesztorának élettörténetét, s Bruckner Győző, az eperjesi Jogakadémia egykori dékánja, a szövetség ügyvezető elnöke, a Miskolcon működő Akadémia nevében Ludmann Ottót „mint volt tanárát, mint szepesi férfiút és mint turistamesterét’’ éltette (lásd Az ősi Kollégium két tudós professzorának ünneplése. A 90 éves Ludmann Ottó és a 60 éves Gömöry János. Új Világ, XI, 1929, 21, 1-2 [május 19.]). A szövetség üléseinek Ludmann máskor is kedves vendége volt (lásd Az Eperjesi Ev. Kollégiumi Diákszövetség november hó 7-én tartotta ez évi rendes közgyűlését Budapesten. Új Világ, XIII, 1931, 46, 5 [november 15.]), s még kilencvennegyedik életévében is jó egészségnek örvendett, amikor a Budapesti Hírlap tudósítója (Némethy Béla) a Sashegy lábánál a csendes Schweidel utcában fekvő családi házában felkereste (közvetlen hangnemben folyó beszélgetésüket az Új Világ átvette - XV, 1933, 11, 4-5 [március 12.]).2 Eperjesről való távozása után (1922) ott él Balloné Ludmann Paula rajztanárnő és festőművész leányával együtt.3 Személyisége a 19. századi és 20. századi Kollégiumot kapcsolja egybe. Tanártársa volt még Vandrák Andrásnak, Herfurth József történelemtanárnak,4 Hazslinszky Frigyesnek, s a régiek közül baráti köréhez tartozik a más nyelveken kívül a latint mesterien oktató Flórián Jakabnak. A tudós professzor Lőcsén született, ahol atyja az evangélikus elemi iskola tanítója volt. A Ludmannok ősi szepesi nemes családból származnak, Fladusfalván - innen ered „hadusfalvi” előnevük -, Mahálfalván és Káposztafalván voltak birtokaik és kúriájuk (Edősfalva; Hadušovce, Machálovce, Hrabušice). Német anyanyelvével szinte párhuzamosan tanult meg apjától magyarul, s még gyermekkorában elsajátította a helybeli szlovák nyelvjárást is. A lőcsei piactérre nyíló ablakukból látta a félszemű Schlick fehér kabátos katonáit azon az éjjel, amikor az iglói csatában vereséget szenvedtek, s a Branyiszkó hágójára vonultak vissza, ahonnét Guyon ezredes vetette ki őket állásaikból. A lőcsei evangélikus líceumban hat osztályt végzett, amikor azonban a Bach-korszakban a gimnáziumokban bevezették a Thun-féle 58
