Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából
Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából Gyalui Itáliában megismerkedett a tanulmányai befejeztével Erdélybe készülő, a későbbiek során Bártfán Stöckellel is hitvitázó s az erdélyi reformációban bolygó és bolygató modenaival, Francesco Stancaróval;5 egyik válaszlevelében (1549) azt tanácsolja neki, hogy a fennálló állapotokra való tekintettel gondosan mérlegelje elhatározását. A dolgozatban olvashatunk Gyalui Zsigmond szerepléséről a História Francisci Spierae (Bázel, 1550) szerzői között. E gyűjteményben, amelybe Henricus Scotus, Kálvin és mások is frtak, az egyes írások F. Spierának, az eretnekséggel vádolt, majd hitének nyilvános megtagadására kényszerített s ezután búskomorságba és - rokonai, orvosai és vigasztalói, köztük Gyalui Torda mindennemű igyekezete ellenére - e lelki kór áldozatául eső gazdag itáliai polgárnak és jogtudornak esetét (1548) kommentálják. Életrajzának adatolásából megtudjuk, hogy Gyalui Torda Zsigmond 1550-ben tért vissza Itáliából. Egy ideig Szklabonyán tartózkodik még Révayéknál, de csakhamar Eperjesre megy, s elvállalja az iskola rektori tisztségét. Még ugyanebben az esztendőben feleségül veszi Wernher György leányát, Eufémiát. Ebből az alkalomból adják ki a csehországi humanisták, élükön Matthias Colinusszal ünneplő epigrammagyűjteményüket: De nuptiis claríssimi doctoris Sigismundi Geloi Pannonii et honestissimae puelae Euphemiae (Pannóniái Gyalui Zsigmond, a legnevesebb tanár és a legerényesebb Eufémia hajadon esküvőjéről. Prága, 1551). A kiadványban tizennyolc szerző vett részt; Melanchton négy latin és két görög disztichonnal. Collinus jókívánságaiban többek közt még a városnév etimológiáját is felhasználja (az etimologizálás egyébként mint költői módszer a poémákban gyakori), az ifjú arának gyermekáldást kívánva ugyanis az „ahány hal van a Tiszában..." szólásmondást tovább szőve „és ahány eper Eperjesen, mely gyümölcstől a város nevét eredezteti" toldással él. Okál professzor megjegyzi, hogy a városnév származtatását6 Collinus a Prágában tanuló Wernher-fiúktól hallhatta. Az üdvözlő költemények a műfaji szabályokhoz híven az ifjú pár erényeit méltatják, de Gyalulnak a humanista tudományokban való rendkívüli jártasságát, orvostudományi erudícióját, valamint asztronómiai és asztrológiai érdeklődését is megemlítik. Némely vonatkozásban Gyalui életrajzához szolgáltatnak adalékot. így például 39