Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Gymnasiologia

Gymnasiologia

Stručné dejiny prešovských židov. PVT a. s., Bratislava, divízia Prešov pre ŽNO P., Prešov, 1995, főképpen 21-43, magyar nyelvű összefoglalás: 97-103.

20. Lásd a 7. jegyzetet. Az ez alkalommal elhangzott beszédek közül a legmaradandóbb dr. Auszterlitz Tivadaré (uo.): „És akkor megjelenik közöttünk egy ember, Istentől bocsáttatott, kinek neve János, és rendületlenül hisz és bizakodik, hirdet és tanít hitet, bizakodást, és jövendöli, hogy jönni fog, mert jönnie kell, ama nagy Világosságnak, csak egyengessétek meg az Úrnak útját: a mindeneket felölelő, geográfiai, faji, nemzeti, nyelvi, hitbeli határokat nem ismerő, nagy szent Emberszeretetnek útját! S mi ámuló csodálattal hallgatjuk a szavát és kérdjük: Hát Megváltó vagy-é Te, hogy üszkös romok tetején, puszta sivárságban, gyűlölet és emeberirtás közepette hinni tudsz és hinni tanítasz? Tanítómesterem és papom! Tanítómesterem, bár soha tanítványa nem voltam. Papom, bár más hitben születtem. De tanítómesterem és papom, mert az ő tanításai az ősi kollégium falain túl is szárnyaltak, és az ő életének példaadása eszményeket, célokat, útjelzőt, iránytűt állított az életem útján, generációknak élete útján’’ (uo.). S azt hisszük, hogy a másik világégés és a holocaust után sem mondott volna egyikük sem mást. S ma sem mondana, amikor ártó szándékú nyilatkozatok hangzanak el. Megjegyezhetjük: Auszterlitz beszédeinek és írásainak a dikciója „tartalmi”, s ezáltal messzemenően haladja meg a formális retorika szerinti kortárs úzust.

21. Gömöry János dolgozataiban általában az 1827-es évet jelöli az alapítás éveként. Vö. Diákfegyelmi ügyek a XVIII. században és a XIX. század elején. Magyar írás, II, 1933, 4, 234-238, 236. (A közleménysor első részében Meltzl Mihály városi tanácsosnak az 1670-től 1720-ig történteket tartalmazó latin nyelvű krónikájából merít: Magyar írás, II, 1933, 1, 3-12); hasonlóképpen: Bánó Miklós ifjúsága (Minerva, Prešov- Eperjesen 1929, 17). Bodolay Géza monográfiájában (Irodalmi diáktársaságok 1785-1845. Akadémiai Kiadó, MTA Irodalomtörténeti Intézete, Budapest, 1963) az 1927-es év szerepel (az „olvasókör” szervezésének éve), alapítóként azonban Pulszky Ferencet, Henszlmann Imrét, Ürményi Lászlót és a későbbi tanárelnököt, Vandrák Andrást tünteti fel (172 skk.); uő: Vrcholné obdobie prešovskej maďarskej spoločnosti v minulom storočí. In: Prešovské kolégium v slovenských dejinách. Zostavil I. Sedlák. Východoslovenské vydavateľstvo, Krajský národný výbor, Košice, 1967, 175-193. A témakör irodalmát lásd még: Maďarská spoločnosť na Kolégiu v Prešove (Súpis literatúry). Zost. J. Repčák. Štátna vedecká knižnica v Košiciach, pracovisko v Prešove, Prešov, 1965.

22. Bodolay G.: i. m. 365.

33