Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Gymnasiologia

Gymnasiologia Könyvtár, 1-2. füzet. A Magyar Evangélikus Szövetség kiadványa, Rozs­nyó, 1930; Kde odpočívajú obete Karaffovej krvavej jatky? Poslovenčil Gustáv Pogány. Pallas, Prešov, 1930). A vértanúk maradványai rézszar­kofágban nyugszanak az evangélikus templom kriptájában, komor pom­pájú eperjesi újratemetésüket Gömöry János az Emlékeimben is leírta (133-146). 17. Divald K.: Eperjes templomai. Adatok Rombauer János festőről. Singer és Wolfner, Budapest, 1904, 4, 10. A város alapításáról Tarczai György írói álnéven történeti regényt is írt (Mikó Solymár). 18. A történeti tények szabatos kezelését minősíti egyebek közt a szerző ér­demének Gömöry János egyik recenziójában: A kassai szent Erzsébet dóm. írta Dr Wick Béla. Evangélikus Lap, XIV, 1937, 12/a, 185-190; 13-14, 211-219; új kiadása: Nap, Dunaszerdahely, 2000. Egy másik­ban az analitikus eljárást, tehát a stílusjegyekre támaszkodó elemzést exponálja mint művészettörténetileg megfelelőt és indokoltat. Vö. Mó­ricz Virág: Szárnyasoltárok a bártfai Szent Egyed templomban. Magyar írás, I, 1932, 790-791. 19. A zsidóság a 19. század folyamán és a 20. században Eperjesnek nem­csak kereskedelmi életében és az iparban, hanem a közművelődés te­rén, a társasági és a társadalmi életben és szervezetekben, a lap- és könyvkiadásban (1919-től Spányi Artúr szerkesztésében jelenik meg az Új Világ hetilap, nevezett a Minerva könyvkiadó tulajdonosa is, ezenkí­vül még négy kiadónál jelennek meg Eperjesen magyar nyelvű könyvek) stb. olyan feladatot tölt be, amely a város urbánus és európai karakte­rét erősbíti. A Szózatot héberre fordító s részvételéért a szabadságharc­ban távollétében halálra ítélt Schiller (-Szinessy) Salamon 1844-től a vá­ros első rabbija és később a Kollégium tanára is, aki az 1887-es tűz­vész után gyűjtés útján Angliából támogatja újjáépítését, a század má­sodik felében a cambridge-i egyetem professzora. Lau M. Chajm 1928- tól 1937-ig volt az ortodox hitközség rabbija, fia pedig Izrael Állam főrab­bija. Landau Izidor kiadói tevékenysége vagy dr. Auszterlitz Tivadar sok­rétű publikációs tevékenysége részletes elemzést érdemelne. Bárkány Jenő építészmérnök és Auszterlitz nevéhez fűződik Szlovenszkó terüle­tén az egyetlen zsidó múzeum megalapítása 1928-ban Eperjesen. Kül­földi egyetemeken szerzett diplomával, a berlini, stockholmi, londoni, edinburghi, bécsi és prágai klinikákon több éves orvosi gyakorlattal mé­lyítve el szaktudásukat, térnek vissza a zsidó származású orvosok a sárosi városokba. A Jogakadémián 1901-ben a hallgatók 19,8%-a, a hat egyházkerületi gimnázium diákjainak 37%-a, a kollégiumi főgimnázium­ban az 1918/1919-es tanévben 48,2%-a, az 1938/1939-es tanévben 28,3%-a izraelita vallású. A tárgykörhöz lásd Kónya, P. - Landa, D.: 32

Next

/
Thumbnails
Contents