Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Gymnasiologia
Gymnasiologia tünkben Wallentínyi Samu tanártársáról vagy Flórián Károlyról mond, saját személyére is maradéktalanul ráillik - Wallentínyi „Nem ismert felekezeti és nemzetiségi különbséget sem az iskolában, sem azon kívül. Érthető tehát, hogy a szlovák kultúra képviselői is nagyra becsülték” (i. m. 90).27 „Ugyanígy folyt dr. Flórián Károly lelkületéből is a más nemzetiségűek nyelvének, kultúrájának megbecsülése" (uo.; Flórián Károly volt kollégiumi jogakadémiai tanár, 1924-től 1928-ig a város polgármestere, a Masaryk Akadémia tudományos osztályának elnöke28). A nyíregyházi születésű Gömöry János az egymás elfogadását magáénak valló sárosi és kollégiumi hagyományra írásaiban sehol sem felejt el hivatkozni. A Bánó Dezső ifjúsága (Minerva, Prešov- Eperjesen, 1929) című munkájában egyik lapalji jegyzetben találjuk, hogy „Mint a sároszempléni esperesség felügyelője ügyelt arra, hogy a szlovák egyházközségek jegyzőkönyvei szlovákul szerkesztessenek, hogy a hívek a hozott határozatokat megérthessék", továbbá: „Egy liptószentmiklósi ev. tanító szlovák egyházi munkáját, szlovák ajánlással küldi el Bánónak. Ezt bizonyosan nem teszi, ha Bánó a szlovák nyelvvel szemben elutasítólag viselkedik” (i. m. 18). A következő lapon fejtegetést olvashatunk, mely szerint „Nálunk a sárosi szlovák nyelvet, akárcsak a németet és a magyart kultiválták a legjobb körökben is. Sőt úgy vettem észre, hogy ha a sárosi ember földijével kedélyeskedni akart, előszeretettel használta a szlovák nyelvet" (uo. 19). Állítása igazolásául a lapalji jegyzet tartalmazza Pulszky Ferenc jubileumára 1884-ben az Országos Régészeti és Embertani Társulat által kiadott albumban Flenszlmann Imrének az ünnepelt nagybátyjáról levél formájában értekező írás részletét, amelynek jeligéjét („Rendez dai ti mi vous-m...”) és befejező sorait is Henszlmann szlovákul fogalmazta meg, megadva ennek indoklását: „Nem Budapesten kívánom a rendezvoust, hanem Eperjesen... s ezért illő, hogy Sárosmegye nyelvén, tót verssel kezdjem beszédemet" (i. m. 19).29 Gömöry megjegyzi: „Érdekes ez a levél azért is, mert sem Pulszky, sem Flenszlmann nem voltak szlovák származásúak” (uo.). S a Rövid történetben is kitér arra, hogy amikor a magyar lett az oktatás nyelve, „A fenntartó és tanári kar súlyt helyezett emellett arra is, hogy a német és szlovák nyelvet az iskolában továbbra is tanítsák, sőt ezeket a nyelveket a magyar ajkúak is tanulják. A nyilvános kollégiumi ünnepélyek el 23
