Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Gymnasiologia

Gymnasiologia

letrizáló, illetve lélektani festéseként. A tárgyalásmódban ekképpen kifejezést nyer, hogy a szerző a történésnek nemcsak ok-okozati láncolatában érdekelt, hanem mindaz, amiről szól, egyben az időbeliségtől függetlenülve, az idő haladványában egymást váltó korszakok háttereként és eredőjeként mint az értékek állandóan ható vonatkozási paradigmája van jelen.

Az előbbiek sokoldalú megközelítését és plasztikussá tételét szolgálják a szervesen beépült művészettörténeti jellemzések és ismeretek. Csak ennek segítségével érthetjük meg teljességében a kort, s foghatjuk fel örökségét. A reformáció, valamint a műveltségtörténet és tudománytörténet összefüggéseiben Gömöry János - magától értetődik - a reneszánszt mint eszmetörténeti irányzatot és mint építészeti stílust a barokk fölé helyezi, az utóbbi vonatkozásban Divald Kornél hasonló felfogására, érveléseire hivatkozva, s felsorolja a jellegzetesen felvidéki és sárosi reneszánsz jegyeit (27-28; a Rövid történetben lásd a Jegyzetekben, 57-60). A tények szemléletében s a következtetések kifejtésében a történész pártatlanságát is érvényre kell juttassa, a tények tisztelete abszolút követelmény.18 A barokk ellenhatás ugyan megakadályozza a reformációban rejlő lehetőségek kibontakozását, de ne feledjük, hogy azt a reformáció is átvette, tehát nem tagadható történeti indokoltsága. Eperjes építészettörténetileg mindenképpen reneszánsz város, a barokk, bár úgyszintén számos műemlék képviseli, nem nehezedett rá. A homlokfalak barokk áttörései, díszítményei, a rokokó belejátszása csak változatosabbá teszi összbenyomásunkat a városról. A barokk, de a rokokó jegyeit is felmutató Kálvária, a háromtornyos Szent Kereszt-templom a kapuzat felöli két karcsú tornyának hegedűtök ablakaival, a stációkkal és fekvésével együtt az ország három legszebb Kálváriájának egyike. (Kazinczy Ferenc is gyakran sétált fel ide Steinmetz Annával; sírkertjében egyiptomi stílű Paracelsus József orvos és táblai ülnök, a nagy Paracelsus egyenes ágú leszármazottjának kriptája 1827-ből, formájával alkimista tevékenységére nézve jelképes). Gömöry János nem tér ki az elől, hogy megfogalmazza a két korszaknak, eszmeáramlatnak a lényegét. Míg a reneszánsz a természet- és szabadságfogalomnak a korhoz és nem csak a korhoz kötött módozata, a személyesnek és a személyiségnek tisztelete, az egyénnek és az egyéniségnek jogosultsága, hogy szembenézzen „a világgal és annak titkaival" (36), a ba-19