Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Könyvekről toldalékkal
Könyvekről toldalékkal örökkévalóságnak. így nyert a zsidóság egyéniséget, mely konzerválni tudja a népet az idők végezetéig. Más népeket nagy dimenziójuk, nemzeti öntudatuk, nyelvük, politikájuk, szerencsés helyzetük véd meg a pusztulástól, a zsidókat szétszórtan, szervezetlenül s kis létszámukban ezek az elvek nem védik. Még a zsidó nyelv mint nemzeti motívum sem visz szerepet itt, hiszen ez manapság csak mint szent nyelv éli a maga titkos életét, bővítve nemigen életképes cionisztikus megmozdulásokkal. A döntő tényező itt Mózes, a testet öltött Isten, aki láthatatlanul, de annál súlyosabban most is vezeti népét; poraiból, mint a főnixmadár kikéi, s útja mindig a pusztából Kanaán felé visz. Ez azt jelenti, hogy a zsidóság egy rosszabb pozíciót örökösen felcserél egy jobbal, s ebben a feltörésben akadályokkal kell megküzdenie. [...] Mind a zsidóság, mind az ideálisan értelmezett kereszténység a nemzeti egységekre bomlasztó hatást gyakorol. Éspedig azért, mert a zsidó és a keresztény Isten nemzetközi Isten, tehát nem nemzeti Isten, s így a Szentírásban foglalt sugalmai egységesítők, s épp a legkevésbé sem alkalmasak arra, hogy paragrafusokat kovácsoljunk belőlük a határzárlatra s politikai elszigeteltségre. Épp ezért a zsidóság életfilozófiájában sokkal konzekvensebb, mint mi keresztények, s így nem csoda, ha összeütközésbe kerül a szigorúan vett nemzeti impulzusoknál a politikai vezetőkkel. A zsidóság Németországban még politikájában is vallásos; a kereszténység pedig még vallásában is politikus. Ezért a meghasonlás.” Amint láthatjuk, Marencsin Zoltán írása bizakodó hangvételű, még „holocaut előtti”; a szerző, akinek válaszolni kívánt, a holocaust áldozatául esett. Jegyzetek 1. Holländer Márkot a város nem fogadta polgárává az 1780-as évek második felében, ahogy azt a szakirodalomban állították, de polgárjogot nyert 1790-ben a pécsújfalusi Jubelier Izsák, akit azonban a következő évben kizártak (lásd Kónya, P.: Vývin a zmeny konfesijných pomerov v Prešove v 16.-19. storočí [a tartalomjegyzékben a cím módosított]. In: 179
