Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Könyvekről toldalékkal
Könyvekről toldalékkal gett, hanem a témakör elméleti mélyítése végett e helyütt Marencsin Zoltán az Új Világban megjelent „tárcájának” részletét vesszük fel, melyben a zsidóság pártolásának ad hangot. Dr. Horovitz Gyula ügyvéd és festőművész, a folyóirat képzőművész-kritikusa (Omega) 1933-ban a Németországban beállt helyzetről írt, s ez Marencsin Zoltánban kiváltotta a kérdés történeti-bölcseleti válaszadásának kényszerét. A bizakodás benne ma az olvasóra diszharmonikusan is hathat, mivel megélte az „előtte és utána” korszakot. Azaz ami megtörtént, azt Marencsin fejtegetése megírásakor még elképzelni sem tudta senki. A Kollégiumban érettségizett holocaust-áldozatoknak az iskola alapításának 300. évfordulója alkalmából kiadott Pamätnica (1966, Emlékkönyv) kegyeleti fejezete átfedődés Dezider Landa Storočnica című könyve hasonló összeállításával. Mindkettő a zsidóság és a Kollégium történetét egybeforrasztó emlékezés.6 Jisróél vöhaggojim* „így húsvét táján, amikor a papi ember amúgy se tud megbirkózni gondolataival, magam is beleesem a tavaszi élet feltörő áramaiba, s azon veszem magam észre, hogy megfigyeléseimet nem tudom elskatulyázni. Mikor Omegának két hét előtti kitűnő vezércikkét olvastam »A német helyzetről«, hát bizony nekibúsultam én is, mert mint lelkész, aki az Ótestamentum rendkívüli írásaiból eddig is rengeteg kincset merítettem, olyan értéket, amit a világirodalom egyetlen terméke sem adhat még megközelítő pontossággal sem, most kénytelen vagyok megállapítani, hogy ha valamit tudok, s némileg rendben érzem magam; ha van sejtelmem saját magamról s az emberiség rendeltetéséről és útjairól, ezt elsősorban a Bibliának: az Ó- és Újtestamentumnak köszönhetem. Ezért van az, hogy mindig nagy előszeretettel gondolok a zsidókra. Mert bizony, hogy némileg bele tudok illeszkedni a mai élet formáiba, s mindennek dacára meglehetősen kedélyes képet alkothatok * Zsidók és keresztények 177