Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Könyvekről toldalékkal

Könyvekről toldalékkal

fellapozásakor azonban még egyszer s kiegészftőleg vissza kell térnünk hozzá. Miközben az aradi származású Koch János, a város ismert mű- és díszfestője az Árok utca akkori 23. számú ház helyiségeit festésre készítette elő, az egyikben a vakolat alól héber felirat vált láthatóvá a Teremtő nevével, tetragram s más kultikus jelek. Bárkány és Austerlitz helyesen ítélték meg, hogy az épületet már a 18. században titkos imahelyként használták, s Bárkány annak múzeummá történő alakítását kezdeményezte. Első teendőként gyűjtőútra indultak a szlovenszkói hitközségekbe, s egyébként is gyűjtést hirdettek, s később kapcsolatba léptek külföldi intézményekkel. Az összegyűlt irományok és tárgyi-kultikus, valamint műemlék jellegű anyagot kiállító Múzeumot 1928. július 29-én nyitották meg. A létesülő Múzeumegyletnek Bárkány elnöke, Austerlitz alelnöke lett. Az Árok utcai tárlathely azonban csakhamar szűknek bizonyult, s a város e célra a Vízmű-bástyát (Kumstot, Kunstot) ajánlotta fel. Bárkány tervei szerint a bástyatoronyhoz hozzáépítettek még két helyiséget, s az újbóli megnyitásra 1930-ban sor került. A tulajdonát képző, a 15. századig viszszanyúló emlékanyag, kegyeleti tárgyak, régi nyomtatványok stb. tüzetes leírását megtaláljuk Austerlitz cikkében: Das jüdische Museum in Prešov (Ostjüdische Rundschau, den 21. Mai 1931; lásd Jahrgang, Nr. 1, 12; a kéthetenként megjelenő független folyóirat rövid életű volt, számai csak májustól ugyanez év augusztusáig követték egymást). Megvolt benne a városban elsőként letelepedett zsidó családok lajstroma, az időrendi egymásutánba rendezett gyűjteményben Schiller rabbinak 1845 és 1848 között kiadott szónoklatai, Austerlitz Mayer rabbi kéziratban maradt és nyomtatásban megjelent munkái; a városparancsnok felhívása a részvételre a szabadságharcban, a „Nemzeti Őrseregbe” lépő zsidó polgárok névsora stb., Einstein, Sir Montefiore, Stephan Zweig, Kiss József s mások kéziratát őrizte. Anyaga a második világháború alatt a bástyában maradt, mivel azonban az épületet vissza kellett szolgáltatni, s a gyűjtemény sorsa bizonytalanná vált, Bárkány azt 1948-ban ládákba csomagolva az Országos Prágai Zsidó Múzeumba küldte; megóvott állományának egy része némi kerülővel az állam szétválásakor visszakerült; a volt ortodox zsinagóga múzeumrészlegében tekinthető meg.

A kötetünk zárásaként választott könyv- és folyóirat-ismertetés feldolgozásunkban lezáratlan. De nem e le nem zártságnak elfedése vé-176