Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Könyvekről toldalékkal

Könyvekről toldalékkal

együtt, azt előzve vagy utána, szlovák nyelvű játék, jelenftés kerül sorra. A Gárdonyi-vígjátékot szlovák dialógus vezeti be, s a Társadalmi Egylet fentebb idézett előadását két szlovák egyfelvonásos követi. A zsidó főiskolások műsoros estjein, farsangi programjában magyar és szlovák szavalat, bohózat váltja egymást (lásd Új Világ, XI, 1929, 35, 3 és másutt).

A többnyelvű és többkultúrájú örökséget a kereskedők ipartársulata oly módon ápolja, hogy amikor kulturális rendezvénysorozattal áll ki a közönség elé, abból természetesen nem hiányozhat a „szlovák est", amely „zsúfolt nézőtér előtt pergett le”. Előadónak Jozef Koreň tanárt kérték fel, akinek A szimbolizmus a szlovák irodalomban című mélyenszántó s amellett közérthető fejtegetéséről a tudósítás fölötte méltányló {Új Világ, XV, 1933, 50, 4 [december 10.]); a tanár úr a városban az 1931-ben alakult Angol Klub elnöke volt, ebben Maiéter István és Flórián Katalin választmányi tagok.

Az Új Világ toldaléknak szánt tallózásában (a lap mint neológ lap van vezetve) felekezeti válaszvonal szerint nem igazodhatunk, hisz például a színjátszó csoportokban a kölcsönzés a másik etnikumútól, vallásútól, az átjárhatóság mindkét irányból lépten-nyomon kimutatható. A Társadalmi Egylet önmagában pedig éppúgy kettős, mint a sportegyesületek. A PTVE-ben és a Törekvésben mind a sportolók, mind a tisztségviselők egy része mindig zsidó származású volt, bár a Makabbi egyesület már 1922-től létezett. S hasonló volt a helyzet a magyar cserkészeknél, 1923-ban 39 izraelita valású (vő. Fogarassy: i. m. 67, 27-es jegyzet).

A régió három rangos költőjénél, írójánál sem lehet származásuk másképpen osztályozható, mint ahogy azt Rákos Péternek a kérdést módszertanilag megalapozó előadásaiból (Prága, 1999; Budapest, 1999) ismerhetjük meg.5 Szlovenszkói magyar írók s az egyetemes magyar irodalom (jelentős) képviselői, egyéniségei. Ha például egy Szenes Erzsinél költészetében zsidó motívumok meglétéről kívánnánk értekezni, az is csak stíluselem marad (talán van ilyen sajátsága képalkotásának, ami művészileg értékelendő, de éppúgy csak „kellőképpen”; mint Komlós Aladár észrevétele, miszerint verseinek ritmusa az óhéber zsoltárok prózaritmusára emlékeztet).

Az eperjesi Zsidó Múzeumot Bárkány Jenő építészmérnök, kultúrtörténész és festőművész kapcsán említettük. Az Új Világnak

175