Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Könyvekről toldalékkal
Könyvekről toldalékkal 92), arányuk összegezőleg valamennyiben 26,8% volt, s az eperjesi Jogakadémia 204 hallgatója közül 40 (19,6%) volt izraelita (i. h. 71-72). Az 1919/20-as tanévben az eperjesi Kollégium főgimnáziumában a zsidó vallásúak aránya 48,5%. Az iskola és a képzettség révén kialakult együvé tartozás közrejátszhatott abban is, hogy az államfordulat után a kapcsolat még szorosabb lett. Az ősi kollégium díszterme és a Rózsa utcai evangélikus iskola nagyterme gyakori színhelye a zsidó származásúak gyűléseinek, összejöveteleinek, kulturális előadásainak, műsoros estjeinek, a nagyterem a purim-mulatságoknak is. De mint kapcsolattartó tényező a Kollégium zsidó származású egykori tanárainak (Szinessy, akinek német nyelvű szónoklataira még a 48-as szabadságharc előtt a város nem zsidó polgárai is eljártak az imaházba; Horovitz Simon) működése, valamint (bár a felekezetiség közvetlenül nem befolyásolhatta) a zsidó értelmiség tevékenysége a hajdani Széchenyi-körben, amelynek a kollégiumi tanárok szinte mind tagjai-tisztségviselői voltak, számításba jöhet. (Horovitz 1874-től a Jogakadémia tanára, királyi tanácsos, egyszerre több választmányban tevékeny.) A Körben igazgatóválasztmányi (Rosenberg Theofil dr.) vagy szakválasztmányi tagok (Rosenberg Mór dr., Ferbstein Mór dr., Fleischmann Mór, Ferbstein Károly dr., Horovitz Gyula dr. s mások), s feltűnő az arányuk családtagjaikkal együtt a vidéki fiókokban, főleg Kisszebenben és Héthárson. Amennyiben különválasztjuk az Új Világán a közvetlen, alig tartós kihatású közleményeket, a bűnügyi rovatot stb., s rangsoroljuk a politikai-társadalmi és kulturális anyagot, megmutatkozik irányultságának jellege, amelyet már munkatársainak a névsora is meghatároz - Maiéter István, Flórián Károly, Gömöry János, Wallentínyi Samu, Borsody István, Fábry Viktor. A vezércikkek, jellemzések és felhívások stb. lehetnek jelöletlenek is, szakszerűségük és fogalmazásmódjuk azonban s a lapszerkesztés egészében ekkor is a csehszlovákiai magyar publicisztika magasra emelt mércéjéhez igazított. Az Új Világ ekképen nem volt „vidéki lap” (nem túlzás tehát, amikor önreflexiójában „hogy a mi évfordulónk kultúrünnepe az itteni egész magyar közönségnek” kitétellel él; A tizedik forduló". X, 1928, 1, 1 [január l.j). A belhoni és a külföldi fejleményekre késedelem nélkül reagált, s értesültsége elsőrangú. Stílusa a közlendő tényszerűségét, a teljesebb 168
