Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Könyvekről toldalékkal

Könyvekről toldalékkal

látókört és a több szempontú értékelést érvényesíti; mellőzi a művi válaszfalakat, mindenkor a nemzetiségi és felekezeti megértés és kölcsönös tisztelet vezérli. Hangvétele ezért e tekintetben csak ritkán „sérelmi". Ha egy-egy számát kézbe vesszük, észrevehetjük, hogy tág teret nyújt a polgári életfelfogásból, a régió múltjából és európai orientáltságából következő szemléletnek, nem térve ki a korszak gazdasági, szociális s másfajta visszásságai elől, s nem palástolja az ártalmakat, nevén nevezve a rosszindulatú szándékot. A német, francia, angol vagy szlovák nyelvű hirdetések (sőt Horovitz Simon dr. nyugalmazott jogakadémiai tanár német nyelvű költeményei [1924]) az olvasók többnyelvűségére utalnak. A mélyebb gyökerű, az „aktuálist" meghaladó magyarságvállalását még olyan közléseiből sem hagyta ki, mint a helybeli izraelita magyar iskola utolsó igazgató tanítójának, Fleischmann Mórnak az elhalálozásáról szóló (X, 1928, 1, 2).

Az eperjesi magyarságot is érintő politikai erővonalak közvetlen alakulására vet fényt dr. Rosenberg Mór ügyvédnek a lap hasábjain napvilágot látott nyilatkozata: Néhány megjegyzés Dobránszky Jánosnak az eperjesi zsidósághoz intézett nyílt levelére és dr. Ferbstein Károly „válasz”-ára (X, 1928, 4, 3 [január 22.]: 5, 2-3 [január 29.]). Az ügyvéd urat, „az itteni magyarság régi exponensét” 1939 márciusában (korrekt feltételek mellett s két napra) elsőként internálták a Štefánik-laktanyában (XXI, 1939, 11, 2 [március 18.]).

Az új rendszer iránti bizalmatlanság a „konszolidációt” megelőző években eléggé elterjedt. A neológ zsinagógában a királyért imádkoznak, s csak 1925-ben cserélődik a fohász fel az „imával az elnökért” (de Rósenberg Mór az ima tartamára a zsinagógából kivonult; VII, 1925, 15, 3 [április 10.]).4

A demokratikus változások (főleg a környező államokhoz viszonyítva), a jogbiztonság és a törvényesség megszilárdulása, a gazdasági fellendülés és a vállalkozás és kereskedelem bővülésének lehetősége azonban kedvezőbb légkört teremtett, amiben az elnök személye jelentős szerepet játszott. A város Fő utcáján, parkja előtt 1931-ben bronzszobrát állították fel, s az e célból rendezett gyűjtésben ismert helybeli magyar személyiségek is adakoztak. A leleplezés alkalmával a Fekete Sasban tartott ünnepségen személyét Fábry Viktor evangélikus lelkész méltatta, s beszédére Slávik belügyminiszter magyarul válaszolt (a zavaró mozzanatot „kifelejtjük”; XII, 1931, 19, 1-3 [má-169