Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Könyvekről toldalékkal
Könyvekről toldalékkal ség leírását. Manapság csodálatos esemény, amikor mindenütt másutt csak a gyűlölet uralkodik az emberek közt.) Igaz, amiről szóltunk, rejtve maradó s könnyen feledésbe merülő „levéltári anyag”, de amire vonatkozik, azt sem lehet meg nem történtté tenni... (A Rövid történetben olvashatjuk, hogy a neológ temetőben még tíz elesett katona sírját emlékmű foglalja egybe; az elsőt 1929-ben állították fel; Bárkány Jenő tervezte [39, 93]. Az ortodox temetőben tizenhat hősi halott földi maradványai porladnak. Amint kivehettük, kötetünk írásaiban alapvetően támaszkodtunk az 1919-től 1940-ig Eperjesen megjelenő Új Világ hetilap közleményeire. A folyóirat felelős szerkesztője és tulajdonosa 1920-tól 1937-ig a szépirodalommal is kísérletező Spányi Artúr volt A lap nemcsak a városbeli és regionális érdekű változásokról nyújtott szakszerű és tárgyilagos tudósítást, hanem ugyanakkor olyan ráfigyeléssel és tájékozottsággal kísérte az országos, sőt az európai és a világszintű eseményeket, s követte a megfelelő összefüggéseket, hogy mindezek folytán a csehszlovákiai magyar sajtó élvonalába kell soroljuk. A kezdetektől fogva a csehszlovákiai magyarság kisebbségi jogainak érdekvédelmét, a hagyományok, a kulturális folytonosság megőrzését szolgálta, egybeesőleg a helybeli zsidóság részesedésével benne. A könyv bevezető mottóját dr. Auszterlitz Tivadar ismertetéséből vettük, Gömöry Jánosnak Rövid történetéről (XV, 1933, 16, 5 [április 16.]), s neve hivatkozásainkban ismételten visszatér. Személyének, valamint a Kollégiumnak együttes említését rámutatásként foghatjuk fel vagy akárcsak mint alkalomszerű és esetleges utalást az iskolának és a zsidóságnak összefonódottságára. Az evangélikus iskolák színvonala és beállítottsága, a tanulók egyéniségének, személyének figyelembevétele az oktatásban és a nevelésben, az eszmei és a progresszió iránti nyitottságuk az Ótestamentum és a héber nyelv összekötő hagyományával együtt kedvező feltételeket teremtett a zsidó származásúak számára is. A Tiszai Ág. Hitv. Evang. Egyházkerület Tátra-Lomniczon 1901. évi szeptember 10-13. napjain megtartott Közgyűlésének Jegyzőkönyve (Szelényi és Társa Könyvnyomdája, Miskolc, 1902) szerint a hat egyházkerületi főgimnázium közül a nyíregyházi és az eperjesi főgimnáziumban a zsidó tanulók száma meghaladta az ágostai evangélikusokét (155 : 96; 162 : 167
