Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Könyvekről toldalékkal
Könyvekről toldalékkal * * * Juraj Špitzer Nechcel som byt žid (Nem akartam zsidó lenni. Kalligram, Pozsony, 1994, 269 p.) című könyvének előszavában azt jelentésként tünteti fel a novákyi (a helység kevésbé ismert magyar neve Nyitranovák) gyűjtőtáborról és a munkatáborról, amelyhez a transzportok leállítása után az előbbit hozzácsatolták. A kiadásnál több mint két évtizeddel azelőtt megírt műben mint elbeszélő, mint az események résztvevője elsősorban a közlés hitelességét tartja szem előtt, művét így tudósításként vagy akár kulcsregényként olvashatjuk (vő. 10). Sas Andor szakszerű feldolgozásában - amint szóltunk erről - követi az események haladványát, sajátsága azonban, hogy az egyes fejezetek a történteket szinte lexikonként rögzítik, s eközben a történész tudatában van a közvetlen átélés jelentőségének, amelyből a kortörténet kutatója nem vonhatja ki magát (lásd i. m. 10), J. Špitzernél épp a közvetlen tapasztalat kerül az elbeszélés tengelyébe, minek következtében az atmoszférateremtés, a légkör, a háborús évek hangulatának felidézése, a rabok és rabszolgatartóik portréja, az elmélyülő pszichológiai és társadalmtudományi jellemzés válik erősségévé. A megtörténtnek és emlékének, az eseményeknek és értelmezésüknek egymásba játszódása csakúgy, mint az egyes fejezetek mottójaként szereplő Josephus Flavius-idézetek a reflexivitást növelik. Sas leírja a munkatáborok létesítését mint az átvészelés lehetőségét, szabatosan törzskönyvezi ipari tevékenységüket, a bennük kialakult szociális és kulturális életfeltételeket (i. m. 219-224), s kellő mértékben közli a novákyi munkatáborra vonatkozókat is. J. Špitzer emlékiratszerű tárgyalásmódjában a tényszerűnek szerves folytatásaként halmozódnak a részletek. Az ekképpen tanúságtételnek szánt mű ennek folytán s a fentebb vázolt műfaji kihatású sajátságok jegyében egymástól külön tagolódó, de egyúttal egymást kiegészítő fejezetekből áll. Az irodalomelméleti vizsgálódás a műfaj fragmentumjellegét, részlegességét, töredékességét emeli ki, amelyet csak az - esetünkben átszegmentált - időbeliség foglal epikai egészbe. Kötetünkben azonban az egyes fejezetek összefüggése és belső logikája is így hat, azaz erősíti a folytonosságot. A szerző művébe két „kitérést” komponál. Az első, amelyet csak részlegesnek minősít, Jose-156
