Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Bíró Ferenc: Prágai magyar fiatalok nyelvhasználata a világhálón
Prágai magyar fiatalok nyelvhasználata a világhálón 59 megszólításként. A névkapcsolatok közül is csak egyetlen, egy családnév és becézőnév együtteséből álló bukkant elő önmagában (I F: Bartal Gabi). Egyes számú köznévvel jelzik a partnert hét esetben (4 F, 3 N: autós, munkás, munkatárs, diák, brigáclos, einber(ke) (más, nem elemzett levelekben: hozzászóló, résztvevő', fickó, nép stb.). Természetesen a többes számú köznevek gyakoribbak, tizennyolc írásban utalnak a partnerekre (15 F, 3 N: jelentkezők, konferenciatagok, lakótársak, diplomával rendelkezők, benzinpénzbe beszállók, fiatalok, magyarok stb.: egyéb példái fönt). Különböző személyek megszólítása miatt egyes és többes számú alakok is előfordulnak négy levélben (2 F, 2 N: HederZoU, Lucky meg Csee, Harsányt Katika, Katus, hölgyek; emberek, érdeklődő; magyarok, emberke: stb. 3.3. Az olvasóknak mint kommunikációs partnereknek a levelek elején történő vokatívuszi megszólítására felelnek a szövegek végére illesztett saját, írói megnevezések, önemlítések. A kommunikációs egységek adatainak a kigyűjtése után azonnal kiviláglott, hogy erre a sajátos funkcióra használják a legváltozatosabb nyelvi formákat a levélíróink, tizenháromféle variációt figyelhetünk meg. A vokatívuszi megszólítások gyakori elmaradásával szemben az írók bármiféle megnevezése (aláírásként) csupán tizenegyszer nem szerepel. Érdekesen oszlik meg a személynevük előfordulása. Uralkodó formák az egyelemű személynevek. Legtöbb írásban, harmincötben a becézőnevüket használták. A keresztnevüket tizennyolcban. valamiféle közismert ragadványnevüket hatban: Atlasz, Bogyó, Guzmi, Lucky, Toli; Mazsola (máshol Maz.si; egyéb nem elemzett írásokban: Csadi, Csöndé, Etil, Gyurovics, Lieky, Tornász, Tomicse; stb.), önmagában a családnevüket viszont csak kétszer (az egyiket -ék toldalékkal). Ugyanezeknek a puszta kezdőbetűje is kerülhetett ebbe a szerepbe, a családnévé egy, a keresztnévé három írásban. Változatosak a személynévfajták kombinációi is. A csn + kn 13. a csn + bn 5, a csn + a kn kezdőbetűje egy, a csn kezdőbetűje + kn 2, a csn + rn kezdőbetűje egy. a csn is és a kn is kezdőbetűvel egy alkalommal fordult elő. A személyneveken kívül egyéb nyelvi eszköz alig került ebbe a szerepbe. Az én személyes névmást használja az egyik aktív levélíró. Alkalmazásának a magyarázata egyszerű. Az e-mail levelek előtt az internetes rendszer minden alkalommal megjeleníti az írás címzettjének és feladójának az adatait, valós vagy választott szimbolikus nevét is, így némely írók csak e névmással utalnak vissza. Az adatok tehát azt igazolják, hogy a csehországi magyar fiatal értelmiségiek leginkább a saját megnevezéseik (aláírásaik) szerepeltetésével követik a magyar hagyományokat, legfeljebb az újszerű kommunikációs helyzethez (soktagú levélpartnerek, másféle csatorna stb.) igazodva, az ismertségüket a nevük választott változataival is jelezni tudják. 3.4. A megszólítások, önemlítések áttekintése után szólhatunk a velük, előttük használt köszönési, elköszönési formákról. Az internetes kommunikációba belépéskor, bekapcsolódáskor a köszönéssel a megszólalók valójában hasonló módon akarnak eljárni, járnak el. mint ahogy a szóbeli találkozás során szoktak, vagyis a találkozás elején a kommunikációs kompetenciájuknak megfelelően a meglévő elemkészletükből kiválasztják a leginkább odaillőnek vélt köszönő formát. A megvizsgált száz levélből huszonkettőben (16 F. 6 N) nincs semmiféle köszönő vagy a köszönést helyettesítő formula, hetvennyolcban viszont van. Legtöbben - ötvenkettő írásban (28 F, 24 N) - leginkább megfelelőnek a sziasztok változatot tartották, nyilván a többségre utaló alakja miatt is. Feltűnő, hogy a fiatal nőknek a 72,72%-a ilyen módon fordul társaihoz. A másik gyakoribb variáns az üdv volt. kilencszer tűnt fel, s csak férfiak használták.
