Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Bíró Ferenc: Prágai magyar fiatalok nyelvhasználata a világhálón
Prágai magyar fiatalok nyelvhasználata a világhálón 57 3. Az AED-konferenciáról hozzám is eljutott több száz levelükből választottam a legutóbbiak közül százat, olyanokat, amelyeknek más-más a szerzőjük, és amelyek (néhány kivételtől eltekintve) 2005-ben íródtak. A világhálón egymásnak küldött szövegeikről, azok nyelvezetéről általánosan azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar standard elemeinek és szabályainak a felhasználásával készültek. Attól csak igen ritkán tértek el. Bizonyos témáknak, helyzeteknek, az írók hangulatának, a figyelemfelkeltés céljának stb. megfelelően, az olvasókra teendő hatás fokozása érdekében tudatosan más nyelvváltozatokból is merítenek. Nyelvjárási, népnyelvi alakokkal igyekeznek felidézni az otthonosság, a származás szerinti összetartozás érzését. így pl. az Aranyoskáim! megszólítással; a jön ige táji alakváltozataival: gyiijjetek el, gyiitt ilyen e; a kötőszóhasználattal és a jellemző igeragozással: gyertek el, oszt majd meglássuk; a hangtanijelenségekkel: pizt [pénzt], télleg [tényleg], szál [szóval], lécei [légy szi] stb. A mai magyar fiatalok körében kedvelt szleng elemei is megjelennek, szintén elsősorban az együvé tartozás kifejezésére. Pl. ..Aki ismeri ezeket, légyszi írjon nekem 1 mailt” ’legyen szíves’; „jelentkezzetek magánba mailen " ’írjatok saját ímélcímemre’; „benzinbe beszállok" ’utazásomért fizetek’: „szitu van " 'rendkívüli helyzet van’; „ugyancsak buzeráljátok lécei ... vámom ” ’legyetek szívesek, hívjatok a ... telefonszámon’; „minden nem anyázó levelet, 51etet szívesen fogadok” ’szidalmazó, bántó’; „katonásosdi” ’katonai szolgálat’; „fősulis” ’főiskolás’; „info” ’információ’; „digizés” ’digitalizálás’; „zsebvibrátor” ’mobiltelefon’. Az írók kétnyelvűségéből adódó önkéntelen kódkeverés nem fordult elő a feldolgozott levelekben, az előbb említett egyéb (magyar) nyelvváltozatokhoz hasonlóan azonban tudatosan, hatáskeltés céljából elvétve beillesztettek egy-két cseh (szlovák) nyelvi elemet. Pl. köszönésre a zdravím, športu zdar, Nevahejte, zahrajte! Természetesen a tulajdonneveket cseh nyelvi alakjukban tüntetik fel, a szakszavaikat szintén, vagy más idegen nyelven. 3.1. Az általános nyelvhasználati jellemzők számbavétele után nézzük meg részletesebben, hogyan s milyen nyelvi eszközökkel fordulnak az írók a kisközösségükhöz. A megszólítás fogalmát hasonlóan használom, mint korábbi dolgozataimban (vö. Bíró, 1996), illetőleg amint Domonkosi Ágnks (Domonkosi 2002, 5-9). Vagyis a nyelvi érintkezésben a beszédtársra, a kommunikációs partnerre utaló nyelvi elemek használatát tekintem megszólításnak, így a személyes névmások változataiét, az ezekkel egyeztetett személyragokét és személyjelekét, a különböző személynevekét, címekre, rangokra, foglakozásra, szerepre utaló főnevekét, valamint ezek kombinációiét. A továbbiakban erről az oldalról igyekszem megközelíteni a kérdéskört: elsősorban arra leszek tekintettel, miféle (típusú, szófajú, alakú, szerkezetű) nyelvi eszközöket használnak egymás megszólítására, milyen azok szövegbeli eloszlása, hogyan kapcsolódnak a köszönési formákkal, illetőleg az írások végén az elköszönések és az önemlítések hogyan jelennek meg. A feldolgozott száz levelet tehát száz személy írta. 33 nő és 67 férfi. A levelek elején szokásos megszólításoknak a köszönésekkel való kombinálása a partnerek (férfi = F, nő = N) egymáshoz fordulásáról, azok nyelvi eszközeiről tájékoztat. A gyűjtemény tizennégy írásában (Il F, 3 N) viszont nincs se köszönés, se megszólítás. A kettő közül csak az utóbbi szerepel, de jelző nélkül egy levélben (N): Aranyoskáim! (A fel nem dolgozott írásokban hasonlók még pl.: Gyerekek/; Prágai és más Magyarok, Polgárok és egyéb nemzetek Fiai!; Pulikat nem Elvezők és Levéltörlők!; Mogyorók, előre!; Hee, Srácok!; stb.) Vagyis ez a faj-
