Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)

Szabómiháyl Gizella: A szlovákiai magyar nyelvtervezés kérdései. Standardizálás és kodifikálás

A szlovákiai magyar nyelvtervezés kénlései

33

Jegyzetek

1 Meg a legképzettek nyelvművelők, így Jakab István sem idéztek nyclvtervezési szakirodaimat, mivel azonban a nyelvi tervezés kifejezés címszóként bekerült a Nyelvművelő kézikönyvbe (I. II. kötet, 339-348.), magát a fogalmat nyelvművelőink nyilván ismerték.

2 A korábbi kodifikáció részének tekinthetőek például a Helyesírási Kéziszótárba felvett szavak és kifejezések: alapiskola (Mo. általános iskola), egységes földműves-szövetkezet (Mo. termelőszövetkezet). Duna Menti Múzeum, illetve a Csemadok által 1989-ben kiadott intézménynévjegyzék. A kodifikált elemek szervetlen voltán azt értem, korábban nem történt kísérlet arra, hogy a rendszerszerű - tartalmi és formai - összefüggések figyelembevételével, az egy fogalomkörhöz (lexikális-szemantikai csoporthoz) tartozó elemekre kiterjedően történjen meg a kodifikáció. így az iskolanevek kapcsán a Helyesírási Kéziszótárba bekerült az alapiskola, de az ugyancsak tükörkifejezésnek tekinthető szaklaninléz.el (Mo. szakmunkásképző) szóval már nem foglalkozott senki sem.

3 A nyelvészeti szakirodalom csak jelző nélküli szelekciót ismer, ezzel a megkülönböztetéssel arra kívántam rámutatni, hogy nem célunk a különfejlesztés, egyes konkrét választási helyzetekben azonban lehetséges a közös (esetlegesen csak Magyarországra korlátozódó) normától eltérő norma (elem) melletti döntés is.

4 Deme László például ezt írta: „Mennyivel könnyebb volna [...). ha a sajtó dolgozói közös erővel összeállítanának egy kis szó- és kifejezésgyűjteményt, s aztán már (akár csak pár példányos cédulakatalógus formájában) csak azt kellene forgatni, legföljebb időről időre bővíteni. Ez a gyűjtemény átvehetné a magyarországi közéleti nyelvhasználatból mindazt, ami a szlovákiai magyarban nem járatos, de fogalmilag ugyanaz, s így bízvást használható. Másrészt megalkothatná és közösen, egységesen rögzíthetné azt a csekély hányadot is, amelyre önálló elnevezés kell. mert fogalmilag, vagyis a társadalmi valóságot tekintve más. mint a magyarországi” (Deme 1970: 104).

5 Az. 1943-ban három falu összevonásával létrejött község szlovák neve 1945-ben Narád-Kľačany lett, a Kapušianske Kľačany 1948 óta használatos.

6 Az első helyen a régi magyar hivatalos név, a második helyen az 1920-as években, illetve 1994- ben meghatározott forma szerepel.

7 Cz.iBUl.KA Imre (C/.ibui.ka 1999: 223) Vyšné Valice magyar neveként a Felsőválybikszög-öt adja meg. a Sebők-publikáeió magyar-szlovák részében viszont csak a Felsővály forma található meg.

8 A jegyzékből tehát hiányzik például Štúrovo (Párkány), Kolárovo {Gúla), Sládkovičovo (Diószeg).

9 Sokan nyilván nem is ismerik a jegyzékben feltüntetett formát, hiszen a leginkább használatos és ebben az írásban is idézett két publikációban nem is szerepelnek: Sebők Lászlónál értelemszerűen hiányoznak, a Czibulka-féle szótár azonban 1999-ben jelent meg, vagyis ez esetben lehetősége lett volna a szerzőnek ezeket a névformákat is közölni.

10 Oldal falva - Oldalfala esete is mutatja, hogy a szlovák hivatalos jegyzékben szereplő nevet valójában nem fogadják el a helyiek, ugyanis jelenleg a főút mellett a falu egyik végében a jelzőtáblán az Oldalfalva, a másik végén pedig az Oldalfala név szerepel. Ez utóbbi táblát valószínűleg a helyi önkormányzat csináltatta.

11 Diósfötgepatony: Borovs/.ky Same Pozsony vármegye című munkájában a község már ezen a néven szerepel, de a szócikkben az is olvasható, hogy „hajdan két község volt egymás mellett: Diáspatonv és Förgepatony néven” (idézi: Koncsol 2001: 268). A Dióspatony név használatát tehát a régi falunév is motiválhatta, de ez nagy valószínűséggel csak a helyiekre korlátozódik, idegenek esetében egyértelműnek tűnik a szlovák hatás. Almágy: mind az említett helységnévszótárak, mind az. 1977-ben kiadott szlovák településlexikon csak ezt a nevet közli. Ujliely: 1918-ban jött létre Sátoraljaújhely területén a vasútállomás, Kiskarlapuszta és Nagykarlapuszta elcsatolásával, Sebők (1990: 67) a Karlatanya, C/.ibulka (1999:204) az Újhely nevet közli. A monarchia idején hivata-