Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Lanstyák István: Kölcsönszavak a magyar nyelv határon túli változataiban
Köksönszavak a magyar nyelv haláron liíli változataiban 23 A kalkok száma a ht-listán nem nagy; ennek az az oka, hogy a ezek többnyire nem-idegen eredetű elemekből keletkeznek. Az egyetlen szabad morfémából álló kalkokra, az ún. tükörszavakra kevés jó példánk van, azok is hibrid tükörszók. Hibrid tükörszókról akkor beszélünk, ha a Ht kaik ún. részfordítással keletkezett, vagyis egyik alaki összetevője átvétel révén került át az átvevő nyelvbe, egy másik pedig átvevő nyelvi elemekkel helyettesítődött."1 Pl. Fv víberliszt ’rétesliszt' (vö. szik. výberová múka ’ua’, szó szerint „válogatási liszt”); Mv topliszendvics ’melegszendvics’ (vö. szín. topli sendvič 'ua', szó szerint 'ua'). Tükörkifejezésekre már inkább akadnak példák a ht-listán, bár ezek gyűjtése a legtöbb régióban eddig még nem volt elég intenzív. A legtöbb meglévő tükörkifejezés jelzős szerkezet: Fv emissziós vizsga 'környezetvédelmi vizsgálat’ (vö. szik. emisná skúška 'ua', szó szerint 'ua'); Fv Óv kereskedelmi akadémia 'közgazdasági szakközépiskola’ (vö. szik. obchodná akadémia 'ua', szó szerint 'ua'); Ka reanimációs osztály 'a kiilönleges(en gondos) kezelést igénylőknek létesített osztály; intenzív osztály’ (vö. or. peunuMaituonnbtù omňe/t 'ua' és ukr. peaniMaifiùHuù aiódin ’ua’, szó szerint 'ua'). A kevés igés tükörkifejezés egyike a Fv rez.ervával vesz. valamit ’fenntartásokkal vesz viniť (vö. szik. brať niečo s rezervou 'ua', szó szerint „ua“). Ami a tükörszólásokat illeti, ezek száma eleve nagyon csekély a Ht változatokban, olyat pedig, melynek egyik eleme idegen szó lenne, csak egy-kettőt tartalmaz eddig a ht-lista. Biztosan tükörszólás a Fv margóra (jegyez, meg valamit) 'mellékesen (tér ki rá)’ (vö. szik. poznamenať na margo 'ua'). 4. Amint arról föntebb beszéltünk, a jelentésbeli kölcsönszók a közvetett kölcsönszavak másik típusát alkotják. A szorosabban vett jelentésbeli kölcsönszók történetileg nézve olyan szavak és állandósult szókapcsolatok, melyek egy vagy több denotativ jelentésükre átadó nyelvi megfelelőjük hatására tettek szert. A beszélők szemszögéből tekintve a jelentéskölcsönzés folyamatát azt mondhatjuk, hogy az átvevő nyelvi szó használata új kontextusokra terjedt ki az átadó nyelv hatására, ennek eredményeként pedig a szó egy vagy több új denotativ jelentésre tett szert; ez tehát a nyelvtörténetből jól ismert jelentésbővülés egy sajátos esete. Jelentésbeli kölcsönszóról beszélünk természetesen akkor is, ha a szó az eredeti jelentéésben nem marad meg, vagyis nem jelentésbővülés, hanem teljes jelentésváltozás következik be. Előfordul, hogy a jelentésbeli kölcsönszó jelentése az érintett Ht nyelvváltozatokban tágabb, mint közmagyarban. Ilyen pl. az Er Va Hv kamion 'tehergépkocsi' (vö. közm. kamion 'nemzetközi áruszállításban használatos, nagy méretű, zárt rakterű tehergépkocsi’); Fv Ka resti ’vendéglő, étterem általában’ (vö. közm. resti ’vasúti vendéglő’); Fv Ka Óv stadion 'sportesemények tartására szolgáló, bármilyen méretű pálya és hozzá tartozó építmény, pl. falusi focipálya is’ (vö. közm. stadion 'nagyobb méretű ilyen létesítmény’). A Ht lexéma és közmagyar megfelelője közti jelentésbeli eltérés máskor abban mutatkozik meg, hogy a Ht lexémának van egy (vagy több) többletjelentése, pl. Er blattal ’érvényes menetjegy nélkül utazik, potyázik’; Er Fv Va Hv Mv Óv blokk ’panelház, tömbház’; Fv brigád 'társadalmi munka’, 'alkalmi munka’; Fv Va Hv kanális ’tévécsatorna’; Er kód 'postai irányítószám’; Va Hv Mv Óv kredit 'kölcsön'; Fv kredit ’(mobiltelefonon) lebeszélhető pénzösszeg; keret’; Óv kúra ’nyaralás’; Er Fv Ka olimpia 'tantárgyverseny’; Er Fv Va Ka Hv Mv szemafor 'közúti jelzőlámpa, közlekedési lámpa’; Er Fv Va Ka Hv Mv Óv szirup ’szörp’. Az utóbbi két szó - amint látjuk - sok régióban használatos.
