Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Lanstyák István: Kölcsönszavak a magyar nyelv határon túli változataiban
24 Lanstyák István A jelentésbeli kölcsönszók sajátos alcsoportjaként tartjuk számon a stilisztikai kölcsönszavakat. Ezek történetileg olyan lexémák, melyeknek az átadó nyelvi modell hatására megváltozott a stílusértékük, azaz stílusérték-kölcsönzés történt. Stilisztikai kölcsönszavakra már föntebb is láttunk példát; említettük, hogy az alaki kölcsönszók legnagyobb része egyszersmind stilisztikai kölcsönszó is. Most nézzünk olyan példákat, melyeknek a hangalakja semmiben nem tér el a közmagyar megfelelőjéétől, csak a szó stílusértéke különbözik a Ht változatokban és a közmagyarban: Fv faktúra 'áruszámla'; Er Fv Va Ka Hv Mv Óv firma ’cég’; Fv Mv inspektor ’felügyelő, ellenőr' és Fv Ka Óv inspektor ’szaktanácsadó, szakfelügyelő’; Er Fv Ka Óv internálás ’diákotthon, kollégium’; Fv Ka Óv kaszárnya ’laktanya’; Er Fv Va Hv Mv Óv katedra ’egyetemi, főiskolai tanszék’; Fv Va Hv Óv penzió ’nyugdíj’; Er Fv Va Ka Hv poliklinika ’rendelőintézet’; Fv Va Ka Hv Mv szvetter ’kardigán’. E szavak a Ht változatokban többnyire közömbös vagy bizalmas stílusértékűek, a közmagyarban viszont régiesek. A stilisztikai kölcsönszavak közt is több olyat találunk, amely több régióban használatos alapvetően azonos stílusértékben. Összegzés helyett megjegyzem, hogy a Ht szavak és a közmagyar szavak közt nincs éles határvonal. A világnyelvek, elsősorban az angol erőteljes hatása következtében nagy számban kerülnek be a közmagyarba is. illetve erősödnek ott meg (újra) olyan elemek, amelyek eddig a Ht nyelvváltozatok sajátos elemeinek számítódtak. Ilyeneket főleg az alaki kölcsönszavak közt találunk, pl. Fv Va Hv Óv katalóg ’katalógus'; Mv kvalitásos ’jó minőségű, minőségi’; Fv Ka Óv rešpekt ’tekintély’; Fv Va Ka Hv Mv Óv szeminár ’szeminárium; továbbképző tanfolyam’ (Mo: gyakran, de nem kizárólagosan a főiskolások és egyetemisták szlengjében); Fv Va Hv Mv Óv termín, terrain ’időpont, határidő’ (Mo: termín változatban). Az alaki kölcsönszavak egy része részben más jelentésben használatos Magyarországon, számítástechnikai vagy más szakszóként, vagyis ezek egyszerre alaki és jelentésbeli kölcsönszavak, pl. Fv effekt ’hatás, effektus’ (Mo: főleg mesterségesen létrehozott hang- és képhatásokra alkalmazva); Fv Va Ka Hv Mv Óv invalid ’rokkant’ (Mo: inkább ’érvénytelen’); Fv Ka Óv klient ’ügyfél’ (Mo: ’egyedi számítógép, terminál’ - a szervergéppel szembeállítva); Er Fv Va Ka Hv Mv Óv komisszió ’bizottság’ (Mo: más országokban működő bizottságokra, pl. az Európai Bizottságra alkalmazva); Fv Va Hv Mv Óv szintből ’szimbólum’ (Mo: különféle jelek, jelölések megnevezéseként, pl. térképeken, számítástechnikában). Innen nézve a magyar nyelv Ht változatai bizonyos mértékig csupán „úttörői” voltak azoknak a változásoknak, amelyek immár a közmagyar nyelvet is elérték. S bár ezek a folyamatok kivívták a nyelvművelők és más puristák nemtetszését, valójában a magyar nyelv egységesülését - pontosabban egységes „elidegenülését” - szolgálják. Irodalom Csernicskó István-Papp György -Péntek János-Szabómiiiály Gizella 2005. A szomszédos országok magyarnyelvi kutatóállomásairól. Magyar Nyelv 101, 105-113. Haugen, Einar 1949. Problems of Bilingualism. Lingua 2, 271-290. Haugen, Einar 1972. In: The Ecology of Language. Essays by Einar Haugen. Szerk. Anwar S. Dil. Stanford University Press. Stanford, California, 79-109.
