Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Bokor József: A nyelvi attitűdök vizsgálata Lendván és környékén
18 Bokor József 3. táblázat Van-e Ön szerint/szerinted jövője Szlovéniában a magyar nyelvnek? Válaszok Adatok 5 % 4 % 3 % 2 % 1 % % Lakhely szerint Lendva Lendva környéke 2,40 7,42 18,40 28,00 55,20 45,14 19,20 12,57 4,80 6,85 41,66 58,33 Életkor szerint I. nemzedék II. nemzedék Ili. nemzedék 10,34 2.83 4.84 17,24 25,47 23,63 44,82 50,94 49,09 10,34 15,09 16,96 17,24 5,66 5,45 9,66 35,33 55,00 Iskolázottság szerint Alsófokú Középfokú Felsőfokú 4,22 5,97 3,15 19,71 26,11 24,21 49,29 43.28 54,73 15,49 19,40 14,73 11.26 5,22 3,15 23.66 44.66 31.66 Anyanyelv szerint Magyar Szlovén 4,63 4,21 25,77 20,00 46,39 53,68 17.52 15,78 5,67 6,31 64.66 31.66 A magyar nyelv szlovéniai jövőjére vonatkozó kérdés megítélésében - kivétel nélkül - minden vízszintes sorban jócskán vezet a közepes osztályzat, több helyütt az 50%-ot is meghaladóan. Ez minden kétséget kizáróan lehet egyfajta bizonytalanság jele, de akár a semleges vélemény vagy a véleményhiány kinyilvánítása is. - Ha a lakhelyet nézzük, akkor Lendván a közepesek aránya 10%-kal magasabb, mint a környező falvakban. Ez sajnos nem igazán meglepő eredmény. Az igazi meglepetés - a népességi adatok ismeretében - a fordítottja lett volna. - Életkor szerint, nemzedéki viszonylatban - főleg a középső és a fiatalabb korosztályt tekintve - a magyar nyelv jövőjére vonatkozó összkép - mondhatni: logikusan - a lendvainál valamelyest jobb, a Lendva környékinél pedig némileg rosszabb. Elgondolkodtató viszont, hogy a legidősebb generáció adatai jóval nagyobb szórtságot mutatnak, s különösen a két szélső póluson feltűnően nagyok. Ezek mögött a számok mögött nyilván sok és sokféle személyes élmény, egyéni és közösségi élettapasztalat munkál. - Az iskolázottság szempontjából nézve a legtöbb közepest az egyetemet, főiskolát végzettek adták, miközben viszont pozitívabb osztályzataik magasabbak, mint ketteseik, egyeseik. A középiskolát végzettek több ötöst, négyest adtak akár a felső-, akár az alsófokú végzettségűeknél, de gyengébb osztályzataik is megelőzik a felsőfokúakéit. Összességében mindenesetre a legalacsonyabb iskolázottságunk látják a legkevésbé stabilnak a magyar nyelv szlovéniai jövőjét. Ez szinte teljes összhangban van a magyar nyelv tetszésére vonatkozó véleményükkel. - Meglepő viszont, hogy a nemzetiségi adatok között lényegében nincsenek a várt releváns különbségek. Globálisan is csak árnyalatnyival jobb a magyar nyelv jövőjét megítélő átlagosztályzata a magyaroknak (3,06), mint a szlovéneknek (3,00).
