Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Bokor József: A nyelvi attitűdök vizsgálata Lendván és környékén
A nyelvi attitűdök vizsgálata leadván és környékén 19 4. táblázat Van-e Ön szerint/szerinted jövője Európában a szlovén nyelvnek? Válaszok 5 4 3 2 1 Adatok % % % % % % Lakhely szerint Lendva 7,20 24,00 45,60 19,20 4,00 41,66 Lendva környéke 5,71 35,42 45,14 9,71 4,00 58,33 Életkor szerint 1. nemzedék 17,24 24,13 31,03 20,68 6,89 9,66 II. nemzedék 3,77 22,64 50,94 18,86 3,77 35,33 III. nemzedék 6,66 29,69 43,03 16,36 4,24 55,00 Iskolázottság szerint Alsófokú 14,08 16,90 36,61 26,76 5.63 23,66 Középfokú 5,97 28,35 50,00 11,94 3,73 44,66 Felsőfokú 2,10 28,42 43,15 23,15 3,15 31,66 Anyanyelv szerint Magyar 5,60 27,31 42,26 21,13 3,60 64,66 Szlovén 8,42 25,26 50,52 11,57 4,21 31,66 Több mint érdekes talán, hogy a szlovén nyelv európai jövőjét firtató kérdés megválaszolásában is minden sorban a közepes osztályzatok vezetnek, de egy kivétellel - a középfokú végzettek kivételével - többé-kevésbé kisebb arányban, mint a magyar nyelv esetében. A legkevesebb közepes mindenesetre a legidősebb korosztálytól való. Váratlanul magas itt azonban a szlovénség adta hármas érdemjegyek aránya. A közepesek ilyen nagy számába minden bizonnyal belekalkulálható egy semleges vélemény (szlovén oldalról), sőt talán még egy kis következménytől való félelem is (magyar részről). Kétségtelen bizonytalanságot éreztet a felsőfokon végzetteknek a csak 2,1%-os arányú jelese. Elgondolkodtató, hogy a legtöbb ötös osztályzat az I. nemzedéktől való. De a legtöbb egyes is az idősebb korosztálytól származik. Az nem igazán meglepetés, hogy a legidősebbeket a sorban az alsófokú iskolát végzettek és a szlovén anyanyelvűek követik. Az azonban igen, hogy az ötös és négyes osztályzatot együtt is a legtöbbet a legidősebb generáció és Lendva környékének lakossága adta. Többet, mint maguk a szlovének. Nem hiszem, hogy bizonyos adatokban itt ne munkálna vagy a lojalitás, vagy az államnyelv feltűnő tisztelete. Nincs ugyanis lényeges különbség a szlovén európai jövőjének megítélésében az anyanyelv tekintetében sem. Az átlagosztályzat 3,22 : 3,10 a szlovén nemzetiségűek javára. 4. Azt gondolom, különösebb summázatra ezúttal nincs szükség. Amit még ki szeretnék emelni, az az, hogy az a „tetszik, nem tetszik” meg a „van-e, nincs-e jövője” kérdés, ami attitűdvizsgálatunkban megfogalmazódott, lényegében sokkal többet jelent, mint gondolnánk. Nemcsak azt takarja, hogy szép-e, hogy lehet-e boldogulni vele, hanem azt is, hogy mennyire tudom, mennyit értek belőle, mennyire használhatom, mennyire bízom benne, mennyire szeretem, mennyire ragaszkodom hozzá, mennyire féltem, mennyire belőle nőttem ki, mennyire tartom szükségesnek, gazdagnak stb. Sok-sok mindent takar az attitűd kifejezés. Remélem, hogy vizsgálódásunk és néhány tanulsága közelebb juttatott bennünket hozzá.
