Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Varga József: Muravidéki magyar személynevek néhány sajátossága
MURAVIDÉKI MAGYAR SZEMÉLYNEVEK NÉHÁNY SAJÁTOSSÁGA VARGA JÓZSEF 1. A Muravidék két tájegységének (Göcsej és Őrség) húsz falujában több mint tízezer személy nevét (vezeték-, kereszt-, bece- és ragadványnevét) gyűjtöttem össze a nyolcvanas évek elején. A Muravidéki személynevek című könyvemben főleg a ragadványnevek részletes vizsgálatával foglalkozom (Varga 2003). Mai előadásomban e személyneveknek legalább négy névtani-grammatikai sajátosságát kívánom számba venni. Ezek: 1. A hetési (muravidéki) vezetéknevek eredete. 2. A személynevek (vezeték- és keresztnevek) toldalékolása. 3. Többségjelölési sajátosságok. 4. Az árulkodó telefonkönyv. 2. A muravidéki (hetési) vezetékneveket, mint máshol Európában, a szükséglet hozta létre. Az általam vizsgált két muravidéki tájegység 7553 személy (3622 férfi és 3931 nő) vezetéknevéből néhánynak megpróbálom bemutatni a származását típusok szerint. A tipizálást Kálmán Bála A nevek világa című könyvének felosztása és felhasználása szerint végzem. 2.1. Az apanévből lett vezetéknevek Egyik típusa, amikor az apanévhez a -fi szócska járul, pl. Bcínfi, Gyfffi, Pálfi. Érdekes, hogy a tárgyalt két régióban csak ez a három ilyen típusú vezetéknév él. Az apanév lehet keresztnév, pogánynév vagy becenév eredetű. Főleg a germán és a kelta nyelvekben érvényesül. Előfordul sok esetben, hogy az apanévhez hozzácsatolják az -é birtokjelet, amely általában -í-vé változik, pl. Bánutai. Berki, Őri. Lehetnek személynévi és helynévi eredetűek, pl. Bácsi, Büki, Csernyi, Döméméi, Eéíry, Ferenci, Havasi, Kisfalvi, Koltay, Körmendi, Lippen, Mezei, Pusztai, Rózsai, Vadneiy. Ezek a névtípusok gyakoriak az angol, a német, a szláv és a román nyelvekben. Talán a leggyakoribb vezetéknév-típus az egyszerű apanév. Ez lehet teljes vagy becenévi alakú. Főleg a régi keresztnevekből alakultak ki. pl. Abrahám, Adorján, Bence, Danes, Gál, Gáspár. Kálmán, Lacei, László, Lukács, Marton, Orbán, Pál, Simon, Vida. 2.2. Származásra (helységre) utaló vezetéknevek Idetartoznak a helynévből származó -i képzős vezetéknevek többsége, pl. Bagladi, Báli, Berki, Háiri, Husz.ti, Iványi, Ligeti. Sárdi, Sárközi, Szentgyörgyvölgyi, Szombathelyi, Vasz.ari, Végi, Völgyi. Ez a fajta vezetéknév a német (Wiener), az angol (Montgomery), a holland (Van Gogh), a skandináv (Lindberg), a francia (de Lafontaine), az olasz (Veronese), a román (Muresanu) és a lengyel (Smolinski) nyelvekben is elterjedt. A lakosság helyváltoztatásával kapcsolatos, a nemzetiséget jelölő szó vagy vezetéknév, pl. Cigány, Hajdú, Horváth, Magyar, Németh, Orosz, Román, Tóth, Török, Unger (né. Unger = magyar). 2.3. Foglalkozás-, tisztség- és méltóságnevek Ezek a vezetéknevek a jobbágyok körében fordultak elő, pl. Bíró, Cár, Császár, Gerencsér, Hajós, Halász, Jáger (né. Jäger = vadász), Kardos, Kovács, Madarász, Pandúr, Szekeres, Takács, Tímár, Varga.
