Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Kolláth Anna: Néhány gondolat egy Lendva vidéki tájszótár kapcsán
Néhány gondolat egy Lenclva vidéki tájszótár kapcsán 99 3. A leendő szótár szerkezetének terve 3.1. Mintának Kiss Jknő Mihályi tájszótárát tekintenénk (1979). adaptálva azt a Muravidék egy (nyelvjárási szempontból nem teljesen egységes) darabjára, nevezetesen a hetési és az őrségi falvakra, és következetesen alkalmazva meghatározott (újdonságra törekvő) lexikográfiai elveket. Természetesen figyelembe vennénk az utóbbi időben megjelent tájszótárak és nyelvi atlaszok anyagát és gyakorlatát is. Elsősorban Guttmann Miklós és Köbölkuti Katalin Hangutánzó igék vasi és nmravidéki atlaszára, a földrajzi és a nyelvjárási közelség miatt Balogh Lajos Büki tájszótárára, a kisebbségi léthelyzet okán Cs. Nagy Lajos Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján c. művére, Sándor Anna új könyvére, A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlaszára, valamint Gagyor József kétkötetes Tallósi szótárára gondolok.4 S mivel az elődök munkáival való összevetés lehetősége nagymértékben növeli a készülő szótár értékét, az anyag összeállításában Vticn József Őrségi és hetési nyelvatlaszára (VÉGII 1959). valamint Pknavin Oi.ga A jugoszláviai Muravidék magyar tájnyelvi atlaszára (Penavin 1966) is támaszkodunk. 3.2. A konkrét fejezetek: 1. A gyűjtés körülményeinek leírása, a gyűjtéstől az adatok feldolgozásáig vezető út. 2. A Lendva vidék vázlatos bemutatása (földrajzi, etnikai, nyelvi, vallási jellemzők). 3. A Lendva vidéki nyelvjáráscsoportok a magyar nyelvjárások rendszerében (kontaktusnyelvjárás); a Lendva vidék nyelvjárásának rövid leírása.5 4. A szótár (a szócikkek betűrendben). 5. Szómutató (a címszók és/vagy a tájszók betűrendben). 6. Válogatott bibliográfia. 4. A munka fázisai a valós helyzet, azaz az idő szorításában (vázlat, s az egyes munkafázisokra vonatkozó megjegyzések) 4.1. A tájszójegyzék elektronikus formában való rögzítése Ez már megtörtént. Közben a szerző néhány helyen kiegészítette, pontosította is az anyagot, amely így nemcsak könnyebben kezelhető, hanem hitelesebbnek is tekinthető mind a tájszók fonetikus megjelenítése, mind pedig a jelentések adekvátsága tekintetében. 4.2. A korpusz kiegészítése, bővítése a közvetlen anyaggal, különös tekintettel a Lendva vidéki nyelvjáráscsoport kontaktus-nyelvjárási elemeire. A munkában részt vevők régóta kutatói, s ezáltal ismerői a muravidéki magyar nyelvnek és nyelvhasználatnak. A vernakuláris anyanyelvváltozatnak a magyarországi kodifikált standardtól való eltérései elsősorban hangtaniak és szókészletbeliek, benne a helyi nyelvjárási elemek és a (közvetett és közvetlen) kontaktusjelenségek szoros együttélése valósul meg. A nyelvjárási elemek és a helyi kontaktusjelenségek gyűjtése és szociolingvisztikai módszerű feldolgozása számos eredményt hozott már. A leendő szótár összeállításában a kontaktusjelenségek tágabb értelmezését tartom követendőnek. Nevezetesen azt, hogy körükbe beletartoznak - a közvetlen kontaktushatás kézzel fogható (interlingvális) eredményeként és következményeként - a konkrét államnyelvi eredetű kontaktusjelenségeken kívül a tájszók is mint a konzerválódás lehetőségének megteremtődései (intralingvális következmény). Éppen ezért a ht-listá’ muravidéki anyagából jó néhány lexikai egységnek feltétlenül helye van a szótárban.7 S most nemcsak a már többször is emlegetett hágerlik meg a hulahajculás típusú hibrid összetételekre gondolok, hanem pl. a bolnisko, garancia vagy a frizer típusú főné-
