Török Tamás: Ipoly mente helynevei. Adattár. 1. Alsó-Ipoly mente (Somorja, 2011)

Bevezetés

Bevezetés

A szlovákiai magyar helynévkutatás az elmúlt két évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül. A kezdeti szórványos gyűjtések, néhány település helynévanyagát összefoglaló adattárak megjelenése után megindult helyneveink tudományos feldolgozása. Névtanosaink eredményeit számtalan konferencia-előadás és publikáció bizonyítja. A rendszerváltás után fellendülő szlovákiai magyar névkutatás azonban nem volt előzmények nélküli. Feltétlenül meg kell említenünk a Teleki házaspár és Jankus Gyula tevékenységét. Teleki Tibor és Telekiné Nagy Ilona tudományos érdeklődése a nevek világára is kiterjedt, s számos szakdolgozatot vezettek e témában a nyitrai magyar tanszéken. Jankus Gyula gyűjtőmunkájának köszönhetően pedig több Ipoly menti, ill. Ipoly és Garam közi település helynévanyaga látott napvilágot adattár formájában.

Jómagam annak a határon túli magyar névtanos nemzedéknek a tagja vagyok, amely a rendszerváltozás után kezdhette meg felsőfokú tanulmányait. Egyetemi éveim egybeestek azzal az időszakkal, amikor a szlovákiai tudományosságban egyre nagyobb tér nyílt a korábban „tilalmasnak” számító témák kutatására, publikálására. A névtan is ezek között volt. Azt, hogy ez utóbbi a csehszlovák időkben miért számított tabunak, csak a behatóbb vizsgálatok kezdték megvilágítani. A szakterület kutatásának valódi hiánya pedig akkor vált számunkra világossá, amikor azzal kellett szembesülnünk, hogy Szlovákia magyarlakta területei a Kárpát-medencének ahhoz a régiójához tartoznak, ahol sporadikus próbálkozásokat leszámítva nem folyt említésre érdemes forrásfeltárás, komolyabb szintézisekre pedig még kísérletet sem tettek az ott helyismerettel rendelkező kutatók.

Szlovákia magyarlakta területéről eddig az élő földrajzi névanyag gyűjtése foglalkoztatta leginkább a kutatókat, mivel a korábbi tagosítás következtében kiveszés fenyegette. Ugyanilyen szükségesnek mutatkozik azonban a történeti, ill. a mai térképeken található névanyag feltárása is. Ehhez hasonlítva mérhető le a tudatos beavatkozás a mikrotoponímiába, az államnyelvváltásból eredő szlovák-magyar névpárok kialakulása, típusai és a fordítási jellegzetességek.

A fentebb elmondottakat figyelembe véve és nem utolsósorban családi gyökereimtől vezérelve az Ipoly mente földrajzinév-anyagának összegyűjtése mellett döntöttem. Jelen kötet a gyűjtés és az adatfeldolgozás első szakaszának eredményeit tartalmazza, az Alsó-Ipoly mente külterületi élő és történeti helyneveit.

Minden földrajzi neves gyűjtőmunkát némiképpen minősít a korpusz nagysága és teljessége. E tényezőket a publikálásra előkészített anyag esetében a szakterületen