Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

IV. A nemzeti reálpolitika hullámvölgyekkel teli útjain

Ez a forgatókönyv képezte annak az általa nemzeti reálpolitikának nevezett stratégiának az alapját, amelynek célját abban jelölte meg, hogy az kenyeret adjon a szlovenszkói magyaroknak,160 s Csehszlovákiát nemzetállam helyett nemzetiségi állammá építse át.161

A prágai Rudolfinum épülete, ahol a csehszlovák nemzetgyűlés képviselőháza ülésezett

Bár Szent-lvány a nemzeti kisebbségek pártjainak összefogását hosszú távra tervezte, első lépésként az 1925 őszére meghirdetett előrehozott parlamenti választásokon való közös fellépésben gondolkodott. Erre irányuló felhívása, melyet a Bohemia című német lapban tett közzé, a szudétanémet táboron belül élénk visszhangra talált ugyan, ám a kisebbségi pártok széles körű összefogására kevés esély volt. Ahogyan ugyanis a szudétanémet pártokat sem sikerült közös platformra hozni, az MNP sem tudta a szlovákiai nemzetiségi pártokat közös fellépésre bírni. Még a keresztényszocialistákkal sem tudott a nemzetgyűlési választásokon való közös fellépésről megegyezni, bár azt, hogy miért feneklettek meg az erről szóló tárgyalások, a két párt eltérőn magyarázta. Szüllő szerint az akadályt elsősorban az jelentette, hogy az MNP már korábban megegyezett a német Agrárpárttal (Bund der Landwirte - BdL), ami szerinte azért volt akadály, mert a németek céljai mások, mint a magyarokéi, s mert a BdL nem volt hajlandó elfogadni, hogy a választási pártszövetség nevében a keresztény jelző is megjelenjen. Szent-lvány szerint viszont azon bukott meg a már tető alá hozott megegyezés, hogy Szüllő utólag módosítani akarta a keresztényszocialista és a nemzeti párti jelöltek arányát, mégpedig úgy, hogy a listán minden nemzeti párti jelöltre két OKP-s jelölt jutott volna.

70