Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
III. A szlovenszkói magyar politika élvonalában
dasági kérdések legjobb ismerője, Gaucsík István is megállapította, a csehszlovák kisebbségellenes intézkedések fontos elemét képezte a magyar hátterű gazdasági szerveződések fokozatos felszámolása. Mivel a Gömör-Nógrádi Gazdasági Egyesület is szálka volt a kormányzat szemében, Szlovákia teljhatalmú minisztere, Martin Miéura 1921. október 31- én a csehszlovák állam érdekeit állítólag sértő tevékenység miatt elrendelte az egyesület feloszlatását és vagyonának elkobzását.139 Bár az Egyesület ellen felhozott vádakat semmiféle bizonyítékkal nem tudták alátámasztani, és Szent-lványék fellebbeztek a döntés ellen, az 1923 áprilisában lezárult ügy végül is a hatalom győzelmével végződött, s a gazdasági egyesületet feloszlatták. Nyilvánvalóan nem tévedünk nagyot, ha úgy véljük, hogy ebben nem kis szerepe volt Szent-lvány politikai tevékenységének, amely az egyesület elleni vádak központi elemét jelentette. Nem kell azonban kételkednünk abban sem, hogy a hatalom akár így, akár úgy, de mindenképp talált volna okokat az Egyesület feloszlatására. Szent-lvány politikai aktivitásának egyik nem elhanyagolható korlátját egészségi állapota jelentette, hiszen betegségei - egy meglehetősen súlyos szívbaj és ennek járulékos tünetei, illetve gyakori gyomorvérzése - végigkísérték szinte egész pályáját, s időről időre közéleti tevékenységének kényszerű szüneteltetésére kényszerítették. Hosszabb időre első ízben 1921 nyarán akadályozta betegsége a munkában, amikor négyhetes karlsbadi fürdőkúrán vett részt. Az első súlyosabb betegségén azonban épp a Gömör-Nógrádi Gazdasági Egyesület elleni összpontosított támadások és az egyesület betiltásának az időszakában esett át, amikor egy súlyos és nagy fájdalmakkal járó ízületi gyulladás döntötte le a lábáról. Betegsége következtében az 1923-as év nagy részét bejei birtokára visszavonulva, illetve fürdőkúrán töltötte. Ebben az évben a közvélemény csupán a szeptemberben esedékes községi választások előtti hetekben és a választások alatt hallhatott felőle, hogy a választások után ismét visszavonuljon a közélettől. A mintegy féléves kényszerű szünetet követően ideiglenes visszatérésére 1923 augusztusában került sor. A július 23-án keltezett és augusztus első napjaiban több lapban is közzétett nyílt levelével140 azonban azonnal magára irányította a figyelmet, és a következő egy-két hétre beszédtémát adott politikustársainak és a sajtónak is. Megszólalásának ugyan a közelgő községi és járási választások adtak nyomatékot, amelyek kapcsán pártja programját is ismertette, ám az írás jelentőségét mégis a szlovákiai magyarok hosszú távú politikai stratégiáját érintő gondolatai adták. Részben a Szlovákia autonómiájával kapcsolatos elképzelései, melyek mellett Szent-lvány ugyan már korábban is141 kiállt, ám a keresztényszocialistáknál mindig is visszafogottabban. Az önkormányzatiságot mint a centralista prágai hatalom lerombolásának eszközét ugyan támogatta, ám Andrej Hlinka Szlovák Néppártjában, amely legalább olyan intoleráns volt a protestánsokkal, mint a zsidósággal szemben, s amelynek a nacionalizmusért sem kellett a szomszédba mennie, nem bízott. Ezért korábban - mint nyílt levelében is kifejtette - a liberálisabbnak tűnő prágai felfogástól több toleranciát remélt, mint Hlinkáék katolikus-konzervatív szemléletétől. 59
