Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
III. A szlovenszkói magyar politika élvonalában
sorban a korábban Gömör-Kishont Megyei Gazdasági Egyesület néven ismert Gömör-Nógrádi Gazdasági Egyesület, amelyre ugyan egyre kevesebb ideje maradt, de amelyet megbízható emberei, köztük Fodor Jenő, vittek tovább. A gazdasági önszerveződést Szent-lvány amúgy is az egyik leghatékonyabb eszköznek tekintette a központi hatalom ellen, ráadásul ez volt az a terület, ahol túl tudott - illetve akart - lépni az etnikai korlátokon, és az etnikai értelemben vett szlovák társadalom felé is megpróbált lépéseket tenni. Általában sikertelenül, hiszen a hatalom folyamatos akadályokat igyekezett gördíteni bármiféle magyar-szlovák együttműködés elé. így például nem engedélyezte, hogy a Gömör-Nógrádi Gazdasági Egyesület szlovák nyelvű lapot adjon ki, mint ahogy azt is megtiltotta, hogy szlovák falvakban előadásokat és gazdasági tanfolyamokat szervezzen.135 Gazdasági jellegű munkája elválaszthatatlan volt politikai tevékenységétől, hiszen annak a gazdaságpolitikának, amelyet Prága Szlovenszkón folytatott, alapvetően nemzetpolitikai háttere volt: a magyar közösség meggyengítését, illetve a Szlovenszkó fölötti prágai ellenőrzés megerősítését szolgálta. Mint ahogyan a pozsonyi székhelyű Központi Szövetkezet létrehozása mögött is ez húzódott meg. A kényszerközpontként működő szervezetbe ugyanis valamennyi szövetkezetnek be kellett lépnie, amivel egy időben meg kellett szakítaniuk minden kapcsolatukat a budapesti Hangyával, illetve az Országos Központi Hitelszövetkezettel. A szövetkezetek számára számos diszkriminatív és hátrányos elemet tartalmazó rendelkezés elleni fellépés egyik kezdeményezője ismét csak Szent-lvány volt, akinek az elnöklete mellett 1920. december 10-1 1-én hetvenhat szlovenszkói szövetkezet képviselői tartottak tanácskozást Ótátrafüreden.136 A megbeszélés jelentőségét növelte, hogy azon nem csupán a magyarországi Hangya képviselője, a rendezvényről jelentést készítő Vándor Károly vett részt,137 hanem a Csehországi Német Mezőgazdasági Szövetkezetek Központi Szövetségének az elnöke, Josef Mayer parlamenti képviselő is, ami egyben jelezte azt is, hogy Szent-lvány ideája a magyar, szlovák és német szövetkezeti mozgalom összefogása volt Prágával szemben. Itt a gömöri politikus kezdeményezte a Szövetkezetek Országos Szövetségének megalakítását, amely a Központi Szövetkezet monopóliumát megtörve kedvezőbb körülményeket teremtett volna a szövetkezeti mozgalom számára. Javaslata ugyan támogatásra talált, s a jelenlévők kimondták a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezetek Szövetségének a megalakulását, ám a prágai hatalom a szövetség regisztrálását elutasította, s így az nem tudta megkezdeni működését. A gazdaszövetségek szervezése már szorosabban összekapcsolódott Szent-lvány politikai tevékenységével, aki kezdettől fogva arra törekedett, hogy a Gömör-Nógrádi Gazdasági Egyesület tevékenységét nagyobb területre kiterjessze. Ezt a célt szolgálta a Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Gazdák Szövetségének a megalakítása, amelyre 1921. május 28-án Komáromban került sor.138 A mintegy nyolcezer gazda részvételével tartott szabadtéri rendezvény a Kisgazdapárt nagyszabású erődemonstrációja s egyben Szentlvány vezéri szerepének megerősítése volt. A magyar gazdatársadalom megszervezése azonban számos akadályba ütközött, hiszen mint azt a korabeli szlovenszkói magyar gaz58
