Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
III. A szlovenszkói magyar politika élvonalában
ségre vonására. A képviselői szolidaritás azonban a csehszlovák parlamentben is működött, így az ötből csupán egyetlen esetben került sor immunitásának megvonására, s az sem politikai, hanem nemzetgazdasági jellegű ügy volt. A nacionalista felhangoktól nem mentes csehszlovák sajtó visszatérő vádja vele szemben az volt, hogy mentelmi jogával takarózva államellenes tevékenységet folytat. Erre volt példa a csehszlovák-magyar határkijelölő bizottság tevékenysége kapcsán ellene folytatott sajtókampány is. A befolyásos kormánypárti lap, a Slovenský denník ugyanis azzal vádolta őt meg, hogy amikor a határkijelölő bizottság Gömörbe érkezett, ő a falvakat járva aláírásokat gyűjtött az érintett települések Magyarországhoz csatolása érdekében. A lap véleménye szerint Szent-lvány a képviselői immunitása mögé bújva hazaáruló tevékenységet folytatott, s ezért a törvény erejével kell fellépni ellene.120 Szent-lvány egyebek között a Magyar Üjság hasábjain válaszolt a vádakra, kifejtve, hogy tényleg felkereste a határkijelölő bizottságot, de csupán egyetlen memorandumot adott át annak, amelyben az internálásban lévő magyarok szabadon bocsátását kérte. Az immunitás mögé pedig azért sem tud és akar bújni - utalt 1920. májusi letartóztatására -, mivel már volt rá példa, hogy „annak védelme alatt állva is már hűvösre tettek”.121 III. 3. A nemzeti egység gondolatától a Magyar Nemzeti Párt létrehozásáig Szent-lvány politikai-közéleti tevékenységének középpontjában kezdettől fogva a szlovákiai magyar közösség gazdasági és politikai megerősítésének az igénye állt. Úgy vélte ugyanis, hogy csak az erős közösség lehet biztosíték arra, hogy a magyarság nagyobb veszteségek nélkül át tudja vészelni a trianoni határok megváltoztatásáig tartó időszakot. Az erős közösség Szent-lvány számára mindenekelőtt olyan egységes közösséget jelentett, amelyet nem feltétlenül az egységes politikai képviselet, hanem az egységes nemzeti törekvések jellemeznek. Nem elképzelhetetlen, hogy hatással lehetett rá Bethlen Istvánnak, a korszak meghatározó magyarországi politikusának a felfogása, aki az általa sokat hangoztatott nemzeti egységet a forradalmi időszak társadalmi konfliktusainak ellenpontjaként képzelte el.122 A nemzeti egység ilyenfajta értelmezése jegyében írta Szent-lvány a volt pozsonyi főispánnak, Bartal Aurélnak a Kassai Újságban megjelent, és a politikai szétforgácsoltságot hibáztató levelére válaszolva, hogy ha több magyar párt van, az az egypártrendszernél jobban lehetővé teszi a különböző társadalmi rétegek megszólítását és összefogását. Vagyis Bartallal szemben ő egyenesen hasznosnak ítélte a politikai pluralizmust. „Az egyetlen helyes út - fejtette ki írásában - a külön-külön speciális tér és talaj megtartása, növelése, de teljesen egységes választás.”123 Persze ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a priori nem utasította el az egységes pártképviseletet, de amikor a keresztényszocialisták pártjában szlovák és német szekció is működött, ezt végképp nem tartotta időszerűnek. 54
