Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
III. A szlovenszkói magyar politika élvonalában
Parlamenti munkájának kezdeti időszakában Szent-lvány József a keresztényszocialista párt klubjának volt a tagja, miután azonban a kisgazdák is saját klubot alapítottak, 1922 nyarán annak elnökévé igazolt át. Ha csupán a rideg számokat nézzük, az 1925-ig tartó elsó képviselői ciklusában mind a plénumban, mind az alkotmányjogi bizottságban az egyik legaktívabb képviselőnek számított. Négy törvényjavaslatot nyújtott be, kilenc alkalommal volt előre bejelentett felszólalása, egyéni vagy társaival együtt benyújtott interpellációinak a száma tizenhat volt, amellett még tizenhét alkalommal külön kérdéssel is fordult a kormányzat tagjaihoz. Parlamenti felszólalásaiban a magyar közösség jogainak védelmezőjeként és a csehszlovák hatalom kérlelhetetlen bírálójaként lépett fel, s már egyik első beszédében világosan leszögezte, hogy amíg a kormányzat tovább folytatja kisebbségellenes politikáját, addig ő sem megértést, sem bármiféle lojalitást nem kíván mutatni ez iránt a politika iránt. Nem csoda, ha felszólalásai nem csupán nagy figyelmet kaptak, hanem nemegyszer a kormánykoalíciót alkotó csehszlovák többség felháborodását is kiváltották. Különösen érvényes volt ez a költségvetési vitában 1920. november 24-én elmondott beszédére, amelyben a budapesti országgyűlés Trianont ratifikáló határozatára a következőképpen reagált: „Sohasem fogjuk elismerni, hogy csonka Magyarország nemzetgyűlése egyedül jogosult volt a ratifikálásra. A Magyarország testéről erőszakosan letört országrészeken lakó nép - az a nép, melyet az elvakult hatalombírás önkénye áldozatul vetett oda - jogosult elsősorban sorsa felett intézkedni. Mi pedig ehhez a békéhez semmikor sem adtuk hozzájárulásunkat, és semmikor sem fogjuk ezt megtenni. Mi a legelemibb emberi jogainktól fosztattunk meg, és semmikor sem fogunk sorsunk intézéséről lemondani.”"9 Ugyanekkor az általa képviselt politikai eszközökről is szólt, kiemelve, hogy azok a parlamentarizmus és a mások nemzeti önbecsülésének alapjaira fognak épülni. Ám azt is hangsúlyozta, hogy ha a hatalom nem fogja tiszteletben tartani a magyarság jogait és önérzetét, akkor ő sem fog válogatni az eszközökben: „Mi ma egy nálunknál erősebb hatalom folytán a Csehszlovák Köztársaság polgárai vagyunk. Ezen a területen kell biztosítani létezésünket. Keresni akarom és fogom, miképpen lehetne ezzel a reális gondolkozással megtalálni az önvédelem tisztességes útjait. Önök, akik ez idő szerint a hatalmat - de csak velünk szemben - kezükben tartják, ma nemzeti létezésünk és szabadságunk minden előfeltételét megtagadják; én ennek dacára meg fogom kísérelni - a parlamentárisnak elfogadott eszközzel - célt érni és magyarságunk szabadságát és feltétlen egyenjogúságát biztosítani. Önök nemzeti becsületünkbe gázolnak; én ennek dacára meg fogom kísérelni az önök nemzeti érzéseit teljes tiszteletben tartani, és megbecsülésüket kiharcolni. De legyenek elkészülve rá, hogyha mindezeket önök lehetetlenné teszik, és eddigi politikájukat folytatják, nem fogok válogatni fegyverekben.” Bátor hangú felszólalásai miatt Szent-lvány gyorsan szálka lett a hivatalos csehszlovák politika szemében, amit az is jelez, hogy a nemzetgyűlés első ciklusában összesen öt alkalommal történt kísérlet képviselői mandátumának megvonására és büntetőjogi felelős53
