Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
IX. Újra a pesti politikában
A párt politikájára azonban továbbra sem volt befolyása, hiszen az Egyesült Magyar Pártra amúgy is a demokratikus döntéshozatali gyakorlat beszűkülése és az egyszemélyi vezetés, a vezérelvre épülő' struktúra vált jellemzővé. A vezér pedig az egyre erősebb jogosítványokkal rendelkező Jaross Andor volt, akinek vezetésével a felvidéki képviselők szinte egységesen beálltak Imrédy Béla kormányfő „csodás forradalma” mögé, és segítették őt a hatalmon maradásában. Amiért cserében az Egyesült Magyar Párt megőrizhette szervezeti önállóságát, s Jaross és a párt megkerülhetetlenné vált a visszatért területeket illető bármilyen döntést illetően. 1938 decemberében az Egyesült Magyar Párt rendezvényein már megjelent a „Jaross a mi vezérünk!” jelszó, és ebben a pozícióban az 1939 januárjában megtartott komáromi pártkongresszus még inkább megerősítette őt, miközben az EMP ugyanitt elfogadott új pártprogramja sokkal inkább Imrédy gondolatvilágát tükrözte, mint a szlovenszkói magyar politika előző húsz évének hangsúlyait. A fellelhető források tükrében Szent-lvány korabeli politikája szinte teljesen belesimult a Jaross vezette párt irányvonalába, sőt alig két héttel a visszacsatolás után ő maga nevezte szükségesnek, „hogy fegyelmezetten álljunk Jaross Andor mögött”.553 Szerepét mindazonáltal nem kell túlértékelni, hiszen az új politikai keretek között még messzebb került a döntéshozataltól, s leginkább csak reprezentatív feladatok jutottak neki. Nyilvános szereplésének nagy része ugyan Gömörhöz kapcsolódott, ám itt-ott az országos közéletben is meg-megjelent. Ő volt a főszónok Borsod-Gömör megye törvényhatóságának az 1938. november 1 5-i miskolci díszközgyűlésén, ahol elsősorban a visszacsatolt területeken élő magyarok másságát hangsúlyozta, amelyet ő elsősorban abban látott, hogy a felvidékiek nyíltabban és óvatoskodás nélkül nyúlnak a kényes kérdésekhez. Emellett szólt a harmincas évek közepén már többször hangoztatott olyan új magyar nemzeteszme kialakításának a szükségességéről, amelynek a véleménye szerint sem a marxizmusra, sem pedig a liberalizmusra, hanem egy új magyar nacionalizmusra kell épülnie.554 Felszólalásaiból azonban ekkor már általában hiányzott a rá jellemző egyéni íz, karakter és önálló gondolat, amely régebben jellemezte. így legtöbbször a felvidéki Magyar Párt vezére, Jaross Andor álláspontját ismételte. Mindebből adódik kérdés, hogy vajon a zsidókérdés kapcsán is besorakozott-e Jaross mögé? Szent-lvány a második zsidótörvény 1939 tavaszán való beterjesztése kapcsán az országgyűlésben érdemben kétszer szólalt meg. Az első alkalmat a második zsidótörvény együttes bizottsági vitája jelentette, amely során a felvidéki képviselői klub támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, amit azzal indokolt, miszerint a törvény elsősorban az alsóbb néposztályok felemelését szolgálja, s védi azokat a liberális kapitalizmussal és a zsidó etikával szemben. A felvidéki képviselők Szent-lvány által felolvasott állásfoglalásában ugyan érezhető volt némi visszafogottság, ám megjelentek benne a korabeli közbeszédre jellemző mozzanatok is: például a zsidóság jellembeli tulajdonságairól, vagy arról, hogy Csehszlovákiában többségük a magyar érdekek elárulói közé tartozott.555 Í89
