Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VII. Új eszmék jegyében
nem is mutatkozott a táborozok között, ahogyan ők sem jártak „még a kúriája közelében sem”.471 Győry - aki pályája egyes szakaszaiban kiváltképp élvezhette a bejei birtokospolitikus mecénási jóindulatát - egyébként is szinte a kovász szerepét játszotta Baloghék nála fiatalabb nemzedékének formálódásában, s verseivel, cikkeivel, messianizmusával nagymértékben hozzájárult eszmeviláguk kialakulásához, s teljes mellszélességgel regösmozgalmuk mellé állt a szintén „a PMH zsoldjában álló” Darvas János is, aki ez időben Szent-lvány titkára volt Bején. A Szent György Kör cserkészei által szervezett, 1927. évi nagy nyári országos regösjáráskor a rimaszombati Tompa cserkészcsapat hat, Jócsik Lajos érsekújvári regösdiák vezette, s többek közt Bejére is ellátogató „őrszemét” kastélya parkjában maga Szentlvány József is vendégül látta, aki „a regösök munkája feletti megelégedését fejezte ki”.472 És Szent-lványék gömöri „rezervoárjában”, Rimaszombatban tartotta második kongresszusát az ugyancsak a „szentgyörgyisták” szervezte diákszövetség is, bár ezzel kapcsolatban Balogh Edgár úgy dicsérte Szent-lvány(éka)t, mint akinek a fogát húzzák: ha egyfelől kénytelen volt is elismerni, hogy Szent-lványék „másodszor is segédkezet nyújtottak egy új hivatástudattal felvonuló nemzedék kibontakozásának”, e mögött önös szándékokat is sejtett, hiszen „Mellénk állásuk egyrészt a csehszlovák burzsoáziával egyezkedni kész magyar polgárok, földbirtokosok és kispolgári, főleg jobb módú kisgazda-elemek aktivista reálpolitikájának kedvezett, s a magyar ellenzéki pártokon belül erősítette hadállásaikat”, ami ugyanekkor „erkölcsi tőkét” jelentett számukra a „kormánybérenc elemekkel” szemben is. De ezúttal is megismételte, hogy Szent-lvány a baloldali érzelmű ifjúsággal - Balogh Edgárékkal - való szövetségért soha nem kért tőlük semmilyen ellenszolgáltatást.473 Győry Dezső szintén azt emelte ki, hogy Szent-lványék „Sosem kísérelték meg, hogy az egyetemistákat lógós-csikónak befogják a párt szekerébe”, majd hozzátette: „Nem úgy, mint a pozsonyi kerszocok."474 Ahogy Balogh fogalmazott, e szövetségben az ő „Ady-idéző radikalizmusuk” a „józan polgárok számításaival lépett egyensúlyba”,475 s a párt, illetve a cserkész fiatalok ekkor még egyet tudtak érteni egymással, s jól megfért köztük „a parasztromantika a kisebbségi realizmussal és szabadelvűséggel, a kisgazda- és kisiparos-érdekvédelem az iparosítással és bankpolitikával”. Tulajdonképpen ilyen előzményekkel és társadalmi háttérrel került sor azután az 1928-as gombaszögi cserkésztáborban a Sarló zászlóbontására, ahova kilátogattak mindkét ellenzéki párt vezető politikusai is, így, a Magyar Nemzeti Párt részéről Szilassy Béla és Tarján Ödön, hogy megvitassák velük közös problémáikat és a jövőt illető elgondolásaikat. Szlovenszkói magyar viszonylatban azonban az 1920-1930-as évek fordulója egyúttal a Sarlóba tömörült baloldali (érzelmű), illetve balra sodródó magyar ifjúság és értelmiség radikalizálódásának időszakát is jelentette, melynek egy része azután Balogh Edgár vezetésével a kommunista párthoz kötötte magát,476 s ekkor kaptak nagyobb lendületre a kisebbségi fiatalok egy részénél a csehszlovák kormánypártokkal rokonszenvező szociál-160
