Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VII. Új eszmék jegyében
demokrata törekvések is. A csehszlovákiai magyarság erős nemzeti tudatának megtartására törekvő Szent-lvány viszont egyre nyugtalanabbul szemlélte ideológiai irányváltásukat, radikalizálódásukat, a csehszlovák nemzet- és állameszme iránti lojalitásukat, valamint a cseh és szlovák szellemi törekvések elfogadására irányuló hajlandóságukat. Talán ezért is nyilatkozott pozitívan a fiatal szepességi földbirtokos, Csáky Mihály vezetésével kibontakozó harmincévesek mozgalmáról is.477 Amely mozgalom tulajdonképpen a Sarló ellenében alakult meg, s a nemzeti centrum zászlaja alá kívánta beterelni a Felvidék fiataljait - bár kevés sikerrel. Az 1930-as évek elején Szent-lványinak leginkább az okozott gondot, hogy miközben az általa az egyik szélsőségnek nevezett Prohászka Ottokár Körök hatékonyan sorakoztatják fel maguk mögött a katolikus szellemiségű fiatalokat, addig a részéről korábban jóindulatúan támogatott Sarló mozgalom „beletorkollott a másik szélsőségbe, a kommunista mozgalomba”. Szent-lvány különösen azt érzékelte veszélyesnek, hogy az egyetemistákat és más fiatalokat tömörítő Magyar Akadémikusok Közössége (MÁK) a prohászkások által vezetve óhatatlanul is a keresztényszocialisták bázisát erősítette, miközben a Magyar Nemzeti Párt nem tudott szervezőerőként megjelenni köztük. Kezdetben - amint az A magyar ifjúság dolga című jegyzetében is olvasható a Prágai Magyar Hírlap 1932. augusztus 30-i számának címoldalán - gyanakodva szemlélte az 1932 januárjában színre lépő Magyar Munkaközösséget is, miután abban, elsősorban a Munkaközösség pozsonyi csoportjában néhány korábbi aktivista is vezető tisztséghez jutott, s létrejöttében kormányzati szándékot és befolyást látott érvényesülni. Ezért óva intette a csoportot attól, nehogy „valamely kormánycél zavaros vizére” sodródjon.478 Ugyanakkor észlelte azt is, hogy az új mozgalmat, amely az ideológiai törésvonalakon felülemelkedve, nemzeti alapon, de erős szociális programmal kívánta megszólítani a fiatalokat,479 olyan húsz-huszonöt év körüli fiatal értelmiségiek alkotják, akik egyfelől nem tudják elfogadni a Sarló kommunista irányváltását,480 másfelől a Prohászka Körök katolicizmusát sem kívánták átvenni. Vélhetően ez a felismerés vezetett oda, hogy az olyan egyetemista vezetők, mint Baráth László, Zapf László, Duka-Zólyomi Norbert vagy Brogyányi Kálmán és mások által irányított mozgalomban Szent-lvány felismerte a lehetőséget a prohászkások befolyásának visszaszorítására, s azt remélte, hogy a Magyar Munkaközösség egyfajta szellemi utánpótlása lehet az általa szorgalmazott nemzeti és szociális elkötelezettségű irányváltásnak. A kezdetben sikereket felmutató mozgalom, amely a prohászkások és sarlósok furcsának ható összefogása ellenére egy időre át tudta venni a prágai MÁK irányítását,481 azonban nem tudott nagyobb teret nyerni, és nem tudta betölteni a Szent-lvány által neki szánt szerepet. VII. 3. Kiegyezés vagy revízió Az új magyar nacionalizmus meghirdetésével párhuzamosan Szent-lvány a korábbinál nyíltabban kezdett beszélni a trianoni határok revíziójának lehetőségéről is, noha - mint 161
