Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező
ott „Erdély és Szlovenszkó barátkozott”, ellenben ha az utódállamok nem képviseltetik azon magukat, „marad néhány kékharisnya és pesti dzsungel-lélek, de író egy sem”.409 De az irodalomtörténeti jelentőségű Válasz szervezői is megkeresték a lap indulásakor a magyar irodalom helyzetéhez kapcsolódó ankétkérdéseikkel Szent-lványt, aki az annak létrejötte körül ügyködő Kuthy Sándornak küldött nyilatkozatában biztosította a folyóirat alapítóit, hogy „Az egyetemes magyar szellemiség gondolatát” a szlovenszkói magyar írók is a magukénak tekintik. Majd hozzátette: „A magyar kisebbség irodalma támogatásra szorul és támogatást érdemel, mert a kisebbségi sorsban nagy kul túr missziót teljesít és mert a tehetségek teljes kibontakozásához csupán a nevelő kritika és az egész magyar közönség által való megismerés szükséges [kiemelés -T. L.].”410 A Térey Sándor néven szépíróként is ismert Kuthy Sándor debreceni ügyvéd - mint az irodalmi és kulturális koncentráció egyik fontos magyarországi szervezője - e területeken Szent-Iványval, valamint további szlovákiai magyar írókkal, személyiségekkel, szervezetekkel az 1930-as évek elejétől hivatalból is szoros és természetszerű kapcsolatot tartott. 1932-től ugyanis a kisebbségbe került magyar irodalmak (irodalomrészek) és írók magyarországi népszerűsítésének, jelenlétének fontos szervezői feladatait - a „teljes kultúregység” létrehozása érdekében - egyfelől a Magyar Vidéki Városok Kulturális Szövetsége, másfelől a debreceni székhelyű Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége látta el, melyeknek ő volt az igazgatója. (Az utóbb említett Szövetség nyíregyházi alakuló gyűlésén a szlovenszkói társadalmi szervezeteket Sziklay Ferenc képviselte, de ott volt Szent-lvány József is, aki személyes támogatásáról biztosította a Közgyűlést és a Szövetséget.)411 Közben a Városok Kulturális Szövetsége részéről Kuthy egy, a kisebbségi irodalmakat és írókat, illetve kultúrákat egybefogó, ún. „koncentrációs kultúrakciót”, azaz egy Magyarországon megjelenő folyóiratot és magyarországi székhelyű könyvkiadót is tervezett, mely ügyben közösen tárgyalt az erdélyiek részéről gróf Bánffy Miklóssal, szlovenszkói részről pedig „Zerdahelyivel” - írói nevén aposztrofálva Szent-lványt Sziklay Ferenchez írt levelében. A lap az elképzelés szerint „paritásos alapon”, de egységes arculattal szerkesztődött volna az erdélyiek és a felvidékiek bevonásával, a könyvkiadó pedig részvénytársasági formában jött volna létre.412 Az évtized közepére Magyarországon is fölerősödtek, illetve megszaporodtak a kisebbségi magyar irodalmak fokozott anyaországi jelenlétére és megmérettetésére, a kisebbségi magyar könyvek magyarországi könyvpiaci jelenlétének növelésére irányuló események. Szent-lvány József 1935 nyarán a Prágai Magyar Hírlapban terjedelmes írásban fejtette ki ezzel kapcsolatos, igaz, jórészt az érdekeltségébe tartozó Magyar írásra és a Kazinczy Szövetkezetre összpontosító - saját üzleti érdekeivel is egybevágó - programját, melynek az az évi budapesti Könyvnap eseményei és tapasztalatai is az igazolását jelentették. Szent-lványék, hónapokkal az 1935-ös budapesti Könyvnap előtt felhívást jelentettek meg, hogy az ott felállítandó könyvsátrukban további, nem a Kazinczy kiadásában készült szlovenszkói magyar könyveknek is szívesen helyt adnának, ami azonban nem 141
