Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező
könyvpiacra, a magyarországi, erdélyi stb. magyar írók szlovákiai olvasóinak és piacának szervezése, magyarországi kiadói lektor alkalmazása, és így tovább).405 így lett (lehetett) például az irodalmi értéket tekintve jó szemű és biztos ízlésű, a magyar irodalmi élvonallal és kulturális közélet vezetőivel kiterjedt kapcsolatokat ápoló, Léváról elszármazott Féja Géza a kiadó budapesti lektora (aki egyben a Magyar írás fővárosi szerkesztője is volt). Féja különösen a népi írók felé jelentett szoros kapcsolatot a kiadó számára, így került a Kazinczyhoz Tamási Áron és Szabó Pál egy-egy könyve is (az Énekes madár, 1934; illetve az Anyaföld, 1934), de Sinka Istvántól, valamint a legújabb magyar költészetből is megjelentetett itt egy kötetet (Pásztorének, 1935, illetve Fiatal magyar líra, 1934). Maga ez utóbbin kívül Élet és álom (1934) címmel egy népmese-válogatást is kiadott Szent-lványnál. Különösen Tamási Áron egyik legjelentősebb színpadi műve, az Énekes madár története érdemel említést itt, melyet azt megelőzően egymás után utasítottak el a budapesti színigazgatók. Ekkor ajánlotta kiadásra Féja Szent-lványnak a darabot, aki néhány nap múlva már értesítette is az erdélyi írót, hogy „a felvidéki Kazinczy Kiadó sürgősen kiadná” a művét, ha ezzel egyetért. Tamási az esetről a Vadrózsa ága című memoártöredékében így emlékezett meg: „Természetesen örömmel beleegyeztem. Egyfelől azért, mert ez volt az első színpadi munkám, melynek a megjelenését, mint más író ugyancsak, én is türelmetlenül vártam. Másfelől pedig azért is szívesen vettem a megcsillant lehetőséget, mivel a Kazinczyt mint ügybuzgalmi kiadót már ismertem; s ismertem azt a rozmár Szent-lvány Józsefet is, aki annyira bolondja volt az irodalomnak, hogy birtokának jövedelméből táplálta-ruházta ezt a Kazinczy Kiadót.”406 Fontos szerzője volt továbbá a kiadónak és a Magyar írásnak, sőt ez utóbbinak amerikai szerkesztője is a Pozsonyból az Egyesült Államokba került jó tollú író, irodalomtörténész Reményi József. És természetesen itt jelent meg a Szent-lvány egyik legközelebbi munkatársának számító Darvas János művelődés- és kapcsolattörténeti jelentőségű, a kortárs szlovák költészetet bemutató antológiája, a Hegyország hangja (1934) is, s a birtokos-politikus-művelődésszervező felkérésére fordította le a gimnáziumi tanulmányait Losoncon végzett orvos-író, Marék Antal a szlovák Jozef Branecký történelmi regényét, a Fráter johannest,407 Szent-lvány - főleg az 1930-as években vállalt - irodalom- és művelődésszervezői közszereplései szintén azt bizonyítják, hogy elképzeléseit, meggyőződését szélesebb körben is képviselni tudta. így az 1934. június 4-8. és június 9-11. közti budapesti Magyar Könyvnap, illetve Margitszigeti Iróhét egymást kiegészítő rendezvénysorozatán408 - Zilahy Lajos, Szabó Lőrinc, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Féja Géza, Móricz Zsigmond és Ignotus mellett - az irodalmi decentralizáció kérdéséről tartott előadást. A Könyvnapon Szent-lvány szervezésében a szlovenszkói magyar irodalmat és könyvkiadást - melynek tulajdonképpen ez volt az első hivatalos jelenléte a szóban forgó eseményen - megfelelőnek mondható érdeklődés mellett gyakorlatilag a Kazinczy Szövetkezet kiadványai képviselték. Az írók Gazdasági Egyesülete (IGE) rendezte íróhétnek viszont - legalábbis Szombathy Viktor Sziklay Ferenchez írt levele szerint - egyedüli érdeme és haszna számukra az volt, hogy 140
