Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező
következő megjegyzést fűzte: „A Kazinczy Szövetkezet szép kezdővagyonnal, kb. 130.000 csk.-val indult. Ezt a Dzurányi- és Szent-lvány-féle rezsim lehetetlen intézkedésekkel egy év alatt nyomtalanul elpocsékolta, sőt tetemes adósságot is csinált.”396 Csakhogy, amit Sziklay nem említett itt, ekkor már a kiadót is elérte az 1931-1932-es gazdasági válság, anyagi helyzete részben ennek következtében rendült meg. A kérdésben elsőként szintén Turczel Lajos monográfiája, a Két kor mezsgyéjén igyekezett elfogulatlan értékelést adni még az 1960-as években. Később, már a rendszerváltás után, Mezey László Miklós pedig egyenesen a Kazinczy „fénykorának” nevezte a Szent-lvány „szellemisége” meghatározta esztendőket, s a „nemzeti-polgári, de sosem mereven ellenzéki politikája kulturális és gazdasági bázisaként” aposztrofálta a kiadót.397 Turczel a Szövetkezet anyagi helyzete megrendülésének okát egyebek között a gazdasági válság következményeivel és előfizetői számának „összezsugorodásával”, valamint néhány egyéb „váratlan csapással” magyarázta, melyek közül a legsúlyosabb egyik illetménykönyvük, Vé~ csey Zoltán háromkötetes A síró városának elkobzása volt.398 A könyv körüli botrány, írta Szent-lvány is Móricznak, „alaposan megvágta” a Szövetkezetét, s már annak felszámolásán gondolkodott, egyelőre azonban még bízott abban, hogy valamelyik nyomda bevonásával talán meg lehet menteni azt.399 (Szent-lvány a későbbiekben is szívén viselte a regény sorsát, s amikor már a visszacsatolás után, 1939-ben sor kerülhetett A síró város második kiadására, maga írt hozzá utószót. 40°) Tehát az előállt helyzetben komolyan fenyegetett a Szövetkezet felszámolásának veszélye, és Szent-lvány bár tett néhány kísérletet a helyzet megmentésére, sőt 1932 áprilisában még az igazgatóságot is újjászervezte, és - türelmüket kérve - tárgyalásokat kezdett a hitelezőkkel,401 a csőd szélére került vállalkozás később ideiglenesen kénytelen volt felfüggeszteni kiadói tevékenységét (amikor is illetményköteteit már más kiadóktól szerezte be).402 Miközben a válságkezelés egyik lépéseként az is fölmerült, hogy a Magyar írást esetleg kiemelik a Szövetkezetből, „önálló vállalattá” alakítják át, s a Magyarországi Városok Kulturális Szövetségének segítségével annyi előfizetőt „szereznek” számára (akár úgy is, hogy példányszáma bizonyos részét átveszik a magyarországi könyvtárak és iskolák részére), hogy az „meg tudjon élni”.403 De például Szent-Iványék több kérdésben és több alkalommal tárgyaltak a Dallos István szervezte nyitrai irodalmi „társulattal”, a Híddal is, melyek során szó volt például kiadványaik kölcsönös átvételéről és terjesztéséről, mi több, Szent-lvány 1936. október 5-i, Dallosnak írt hivatalos levelében még a Kazinczy Szövetkezet fúzióját is lehetségesnek tartotta a Híddal, ám az ezzel kapcsolatos tárgyalásaik az események alakulása folytán nem sokkal később időszerűségüket vesztették.404 Említettük, Szent-lvány József irányítása alatt a Kazinczy Szövetkezet kiadáspolitikája, illetve kiadói és szervezői tevékenysége - a maga adott kereskedelmi-piaci lehetőségein belül, valamint azok kiterjesztésével - a magyar irodalom integritásának, koherenciájának védelmére törekedett. Ennek értelmében több konkrét lépést igyekezett tenni (a csehszlovákiai magyar írók magyarországi fellépéseinek szervezése, müveik eljuttatása a magyar 139
