Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező

Az 1930-as Szentiváni Kúrián a szlovenszkói könyvkiadás helyzetét is megvitatták. A vitaindítót a házigazda balján ülő Sziklay Ferenc tartotta

Több forrás, illetve nyilatkozat szerint Sziklay Ferenc, a kassai Kazinczy Társaság motorja, illetve kiadóvállalatainak létrehozója, személyes sérelemként élte meg a Kazinczy Szövetkezet megalakítását (jóllehet a Kúriák idején maga is elfogadta ezt a megoldást), s annak részvénytársasági alapon való működését tartotta még évek múlva - pontosabban: az 1938-as visszacsatolás után - is minden bajok okozójának. így a háttérben se szeri, se száma Sziklay azon megnyilatkozásainak, melyekben a Szövetkezet részéről elszenvedett- valós vagy vélt - sérelmeit emlegette. 1932-ben végül igazgatótanácsi tagságáról is lemondott. Amikor pedig 1941-ben sikerült újraindítania - már a visszacsatolás után - a Kazinczy Társaság kiadói tevékenységét, még mindig úgy vélte, hogy a Kazinczy Kiadó „mindaddig igen szép erkölcsi sikerrel járt, amíg nem helyezkedett üzleti alapra. Mihelyt azonban - folytatta panaszáradatát - az első Szentiváni Kúria határozatából kifolyólag a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezetben hasznot hozó vállalkozássá igyekezett átalakulni, olyan elemek is beleszólást kaptak a vezetésbe, akik nem értették meg a kisebbségi könyvkiadó gondolatnak eszmei alapjait”. Emellett, summázta véleményét, a szövetkezet „nem bizonyult eléggé tőkeerősnek, és így pár év alatt elsorvadt, s - tette hozzá- a felvidéki irodalmi élet ezt a megszakadást sínyli egészen mostanáig is”.395 Kitért a Szentiváni Kúria döntése alapján létrehozott Kazinczy Szövetkezet kudarcára Az új „Pokol” című korelemző szatirikus versében is, melynek kérdéses részéhez - XII. énekéhez - a

Í38