Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező
olyan műveket bocsát majd a közönség elé, „melyek abszolút irodalmi értékükkel annak további támogatását is biztosítani” tudják.388 A kassai Kazinczy Társaság - noha már az 1920-as évek elejétől foglalkozott a könyvkiadás és -terjesztés gondolatával, 1925-től a Voggenreiter Verlag Farkas Gyula vezette magyar osztálya mögé odaállva, Kazinczy Könyvbarátok Társasága néven kezdte meg ténylegesen ilyen irányú tevékenységét. 1927-től azonban, amikor a Voggenreiter anyagi helyzete bizonytalanná vált, Farkas felajánlotta Sziklaynak, hogy a berlini kiadó az első két év „minden deficitjét” magára vállalja, annak 1.300 fős előfizetői tagságát pedig az 1928- as esztendőtől úgymond „visszaadja a Társaságnak”.389 A kassai művelődésszervező így, ezen előzményekkel alakította meg a következő évben a Kazinczy Könyv- és Lapkiadót, mely ezt követően néhány évig eredményesen működött. így került sor 1930-ban a Kúria tavaszi elhatározását követően a Kiadó átszervezésére, s még ugyanazon év szeptember 21 -én már meg is tartották a Szövetkezet alakuló közgyűlését.390 A megalakulásáról szóló határozatot, valamint a Szövetkezet alapszabályát a Kazinczy Társaság közgyűlése 1931. január 31-én hagyta jóvá. A vállalkozás cégbírósági bejegyzésére 1931. március 30-án került sor a 104/1. sz. alatt; alapító tagjai - cégvezetői - Blanár Béla (tartománygyűlési képviselő), Sziklay Ferenc (kultúrreferens), Spielmann Ernő (bankigazgató), Grosschmid Géza dr. (szenátor), Hercz Ignác dr. (ügyvéd, valamennyien kassaiak), továbbá Szent-lvány József (politikus, nagybirtokos, Beje), Szüllő Géza (politikus, nagybirtokos, Bacsfa), Csáky Mihály (nagybirtokos, Nagyszőllős), Tarján Ödön (gyáros, vezérigazgató, Losonc) és Dzurányi László, a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője voltak.391 Az átszervezést, s azt követően a kiadót gyakorlatilag Szent-lvány irányította. A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet elsősorban azzal az egységesítő - centralizációs - szándékkal jött létre, hogy egyfajta központi bázist teremtsen a csehszlovákiai magyar „irodalmi és tudományos sajtó”, a „könyvtermelés”, a „szakszerű sajtó”, „a népnevelés-ügy sajtó-része” és az ifjúsági irodalom számára.392 A Szövetkezet történetéhez tartozik, hogy bár annak 1931. március 30-i cégbírósági bejegyzésében 1938. augusztus 4-ig hét személyes jellegű változás is történt, egyetlen feljegyzés sincs benne arról, hogy a kiadó székhelye Tornaijára, illetve Bejére került volna át, vagyis az így jogilag mindvégig Kassa maradt. A cég vezetését illető egyik legjelentősebb változásra 1933-ban került sor, amikor november 20-i bejegyzéssel az alapító igazgatótanácsi tagok közül, „jogerős aláírással ellátott levél alapján” törölték Szüllő Gézát, Grosschmid Gézát, Dzurányi Lászlót, Csáky Mihályt és Spielmann Ernőt, akiknek helyét nagyrészt Szent-lvány hívei, illetve a szlovákiai magyar közművelődés és kulturális élet irányítói vették át.393 S bár mint említettük, formálisan (jogilag) továbbra is Kassa maradt a kiadó székhelye, ügyeit Szent-lvány Bejéről irányította, és 1934. február 1 2-én annak „iratait és ingóságait, valamint a Kazinczy Könyvtárat” - „eddig még meg nem állapított okból” - Kassáról a kúriájába szállíttatta, ahol annak ügyeit, cégvezetői minőségben irodavezetője, Osvald Dániel intézte.394 137
