Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező
hasonló sokfélesége és széttartása miatt - nagyon hamar zsákutcának bizonyult, aminek jelei már a legelső' tanácskozás fogadtatásában, megítélésében is megnyilvánultak. Bár a korabeli sajtóban heves vitát kiváltott első liptószentiváni tanácskozás Prágai Magyar Hírlap-beli vitazárója már a lap 1930. május 18-i számában megjelent,315 Vozári Dezső összefoglalója a „kicsinyes és kishitű gáncsok és cselvetések”, „gyanúsítgatások és vádaskodások” közt lezajlott összejövetelről úgymond technikai okokból csak egy héttel később, május 25-én kapott helyet a lapban. A költő-publicista kulcsszavai itt a politikamentesség, a tisztázó szándék, a közös érdekekre alapozott közös front, az európaiság és az európai mérték („irodalmi európéerség”) voltak, és leszögezte, hogy külön kell választani egymástól „az irodalmat és az irodalmi életet”; a Szentiváni Kúria pedig épp ez utóbbi megteremtése érdekében tett fontos lépéseket, hogy „itt az irodalom fejlődhessék és megmaradhasson”.316 A második szentiváni összejövetel és az Új Munka gladiátorharca (1931) Ha az első liptószentiváni tanácskozás sajtóbeli - főleg Prágai Magyar Hírlap-beli - előkészítését nézzük, a másodikra már sokkal csendesebb körülmények között került sor, ami esetleg annak jele (is) lehet, hogy a Kúria már a második összejövetel idejére kifulladóban volt. Bár Győry Dezső a hosszú előkészítés után megjelent Új Munkában megfelelő súllyal foglalkozott az első Kúriával, mondván, hogy miután az felállította a diagnózist, az új már konkrét formákban is hozzákezd - „kitapogatva a beteg pontokat” - a gyógykezeléshez.317 Viszont mintha már Szent-Ivány sem lett volna olyan lelkes, mint az előzőnél volt.318 Betegségekkel küszködött, időközben a prózaírásba is belekezdett, és érzékelhetően a Kazinczy Kiadó megszerzésének, szövetkezetté történő átalakításának és a Magyar írás elindításának terve is ambicionálta (ezekről lásd tanulmányunkban később). Az Új Munka kudarca, illetve a lap körüli botrány pedig a rendezvény szempontjából eleve rosszkor jött neki. Talán csak a szlovenszkói magyar társadalom váratlan adakozókedvét lehetett pozitívumként elkönyvelnie, melynek köszönhetően az előző évben meghirdetett pályadíjakra nem kevesebb, mint 75.000 korona gyűlt össze. Április közepén azonban Dzurányi indulásra riadóztatta a Prágai Magyar Hírlapban az írókat, s a Kazinczy szövetkezetté történt átszervezése (melynek igazgatótanácsában persze maga is helyet kapott), s a pályadíjakra felajánlott összegek jóvoltából a „szlovenszkói magyar írást” - mintegy külön minőséget - szinte már ott látja a „magyar nemzet bibliotékájában”.319 Az 1931. május 20- 22. között megrendezésre került második liptószentiváni találkozóra a meghívókat Szent- Ivány 1931. április 24-én küldte szét, többek közt Móricz Zsigmondnak is.320 Ő azonban elfoglaltságára hivatkozva ezúttal távol maradt a tanácskozásról (csupán táviratban üdvözölte azt), miként néhány más meghívott is ugyanezzel indokolta a hiányzását, míg hárman - Antal Sándor, Lányi Menyhért és Balogh Edgár, aki pedig az első összejövetelen még ott volt - elvi okokból nem jöttek el. Ők azt kifogásolták, hogy Szent-Ivány, továbbá, Í21
