Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság
1. 6. Gyökeres György-Ozogány Ernő: Tejfalusi dőrejárás Die Deutlichkeit ist die Höflichkeit des Kritikers... (Marcell Reich-Ranicki) A Méry Ratio Kiadó gondozásában megjelent, Tejfalusi dőrejárás című szép fényképalbum (Gyökeres-Ozogány 2012) Gyökeres Györgynek (1949-2010) az 1970-es évektől nagyjából az ezredfordulóval bezárólag készített fotóiból ad, mintegy nyolcvan fénykép erejéig, válogatást. A Fórum Kisebbségkutató Intézet somorjai könyvtárában, a Bibliotheca Hungaricában található Gyökeres-hagyatékból Ozogány Ernő szemelgetett, s a képsorozat elé ő is írt bevezető sorokat. Maguk a fotók szépek, szemléletesek; a válogatás olyan, amilyen. Ezzel nincs mit kezdenünk, legfeljebb az vetődhet fel a kötet lapozgatójában kérdésként, hogy mit keres a tejfalui dőrejárásról szóló könyvben legalább tizenhárom csölösztői felvétel; lehet, hogy több is van, a képaláírások ugyanis erről nem mindig tájékoztatnak, illetve ha igen, nem mindig egyértelműen. S ha már a képaláírásoknál tartunk, azok bizony lehettek volna beszédesebbek is: egyértelmű ugyanis, hogy akár több évtizedes különbség is van az egyes felvételek között, de hogy mikor készülhettek, arra vonatkozóan - noha a forrásul szolgáló gyűjteményben ehhez viszonylag pontos támpontokat találhatott volna a válogató - nem szolgál információkkal. Általában a képek alatt található szövegek is (már ahol vannak, mert ebben sincs következetesség!) semmitmondóak, (horribile dictu!) gyermekdedek: Dőrék a háznáľ, Dőrék az utcán; Farsangvégi bolondozás, Pihenő dőrék; A vőfély is megszomjazott; Megszomjazott a vőlegény; Pihennek a fáradt dőrék; Utcakép a dőrékkel; Mulatós a menyasszony; Benn a házban is megtáncoltatják a menyasszonyt; A hentes szalonnát kap a szomszéd háznál; Medve a szép menyecskével; Csölösztőn a dőrék maszkban játszották a misztériumjátékot;38 Az ősi és újkori elemek jól megférnek egymás mellett Csölösztőn;39 A nagybőgő, amelyet egyes vidékeken húshagyó kedd éjjelén eltemetnek; A „pörsűs” (pénzbeszedő) és egy modern majom; Mulatós kedvű majom; A „pörsűs” a gyerekek iránt érdeklődik; Meg az anyukák iránt is stb. A tejfalui dőrejárásról készült, ma ismert legkorábbi képeket viszont nem Gyökeres György, hanem egy helyi földbirtokos, Csiba Lajos készítette a két 38 A misztériumjáték „1. a misztériumvallásokban az istenek és hősök cselekedeteinek dramatizált megjelenítése; 2. a r. k. vallású európai népek vallásos színjátéka a középkorban; 3. tágabb értelemben az európai népi színjátékok vallásos tárgyú csoportja..." (Magyar néprajzi lexikon 3. Budapest: Akadémiai Kiadó 1980, 628.). A misztériumjáték „a keresztény vallás misztériumaira épülő, megtérést és bűnbánatot célzó dramatikus, párbeszédes cselekmény. Liturgikus szövegekből és szertartásokból fejlődött ki a középkorban" (Magyar katolikus lexikon 9. Budapest: Szent István Társulat 2004, 244.). A képen érdemben egyébként egyetlen maszkot sem lehet látni. 39 De vajon melyik az „ősi”, és melyik az „újkori elem”?
