Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság
60 Néphit, népszokás, népi vallásosság sejthetjük, hogy minden bizonnyal valamilyen húshagyókeddi bált követően, hamvazószerdán került sor e dramatikus cselekménysorra. A kakasütés, illetve az ítélkező játékok (bolondbíráskodás) szokásával a magyar anyagban Ujváry Zoltán foglalkozott a legbehatóbban. Az ő kutatási eredményeiből tudjuk, hogy a szokás a magyar nyelvterületen nagyjából három, egymástól többé-kevésbé elszigetelt tömbben (Erdélyben, a keleti palócoknál és a Dunántúlon) található meg. A szokás egyébként Európa-szerte ismert, s különböző alkalmakkor gyakorolták. A magyar anyagban farsang, aratás és lakodalom alkalmával fordul elő. A farsangi kakasütés szokása (kiegészítve bíráskodási paródiával is) a dunántúli németeknél, szlovákoknál és magyaroknál egyaránt megtalálható (Lukács 1981; Lukács 1983b; Lukács 1984; Ujváry 1980, 161-276; Ujváry 1983, 158-198). Nyilvánvaló, hogy az érsekújvári változat is e csoporthoz köthető, s a szokás Ujváry Zoltán által megállapított eredetének megfelelően szlovák vagy német származásúnak tekinthető. (1985)
