Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
5. Összesített irodalomjegyzék
540 Összesített irodalomjegyzék Putz Éva (1943): À kolonyi làgzi. Pozsony: Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület /Szlovákiai Magyar Közlemények 1./ Putz Éva (1944): Mutatvány a Nyitravidéki népballadák gyűjteményéből. Pozsony: Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület Putz Éva (1989): k kolonyi làgzi. Bratislava: Madách Könyv- és Lapkiadó. Második kiadás. Sándor Eleonóra utószavával /Új Mindenes Gyűjtemény Könyvtára/ Putz Éva (1993): Zsérei kézfogó és lagzi. Györgyi Erzsébet bevezetőjével. Néprajzi Látóhatár 2/4,40-51. p. Pürzer, Angelika (1989): Das Andachtsbild. Frömmigkeit im Wandel der Zeit. St. Ottilien: Eos Verlag. Püspöki Nagy Péter (1981): Boldogfa. Bratislava: Madách. Püspöki Nagy Péter (1989): A Csallóköz neveiről. Győr: Győr-Sopron Megye Levéltára. Ráduly János (1979): Elindultam hosszú útra. A kibédi Máj lát József né Ötvös Sára népballadái. Gyűjtötte, bevezető tanulmánynyal és jegyzetekkel ellátta Ráduly János. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó. Raj Rozália-Nagy István (1993): Bajkúti Szúz Mária, könyörögj érettünk! A doroszlói kegyhely történetének összegyűjtött adatai, valamint a búcsújárás és a helyi szentkúti búcsúk sajátosságai. Tóthfalu: k.n. Rájnis József, Kőszegi (1781): A’ Magyar Helikonra vezérlő Kalaúz. Az az: a’ magyar vers-szerzésnek példái és regulái. Pozsony: Länderer Mihály’ költségével, és betűivel. Rákos Péter (2000): Nemzeti jelleg - a miénk és a másoké. Öncsalások és előítéletek mint történelemformáló tényezők. Pozsony: Kalligram. Ranke, Kurt (1978): Der Einfluß der Grimmschen Kinder- und Hausmärchen auf das volkstümliche deutsche Erzählgut. In Ranke, Kurt: Die Welt der Einfachen Formen. Studien zur Motiv-, Wort- und Quellenkunde. Berlin-New York: Walter de Gruyter, 79-86. p. Résely (1857): Csallóköz ismertetése... István bácsi Naptára. Pesten, 145-151. p. Réső Ensel Sándor (1866): Magyarországi népszokások. Pest: Kugler Adolf. Réső Ensel Sándor (1893): Helynevek magyarázója. Negyedik füzet. D betűvel kezdődő helynevek. Budapest: A szerző kiadása. Réső Ensel Sándor (2000): Magyarországi népszokások. Szerkesztette és az utószót írta: Verebélyi Kincső. Budapest: Osiris. Richter Ede (1903): Selmecbánya történetéből. A kuruc idők. 1703-1711. Selmecbánya: Joerges Ágost özv. és fia. Rimauskí, Janko [Ján Francisci-Rimavský] (1845): Slovenskje povesti 1. V Levoči u Jana Wertmüllera a siná. Rippel Gergely (1754): Anya-szent-egyháznak ceremóniái és szertartási, mellyeketa’ Magyar Nemzetnek lelki javára, és épületére Tisztelendő Rippel Gergely úrnak, Helestádi Papnak könyvéből Haza tulajdon nyelvére fordíttatott. A' Méltóságos, és Fő Tisztelendő úrSzentlllónay Jósef, arbai püspök (...) és istenes költségével ki-nyomtattatott. Nagy-Szombatban: az Akadémiai Bötűkkel. Rippel, Gregorio (1776): Alterthum, Ursprung, und Bedeutung aller Ceremonien, Gebräuchen und Gewohnheiten der H. Catholischen Kirchen... In drey Theil getheilt, beschrieben und mit grosem Zusatz und Vermehrung zum andertenmahl in Druck gegeben a R. D. Gregorio Rippel, Selestadiensi Priestern... Erlau nachgedruck: in der bischöflichen Schul- Buchdruckerey. Róheim Géza (1925): Magyar néphit és népszokások. Budapest: Athenaeum. Róheim Géza (1984): A bűvös tükör. Válogatás Róheim Géza tanulmányaiból. Válogatta, sajtó alá rendezte, az utószót és a jegyzeteket készítette Verebélyi Kincső. Budapest: Magvető Kiadó. Rosta Erzsébet-Rábai Attila összeáll. (2007): Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról. Budapest: Korona Kiadó. Rózsa K.[álmán] (1899): Libussa, cseh királyleány, vagy: A három jós-testvér története és Prága város eredete. Igen szép és tanulságos történet az őskorból. Hét szép képpel. Budapest: Nyomatja és kiadja Rózsa K. és neje (ezel. Bucsánszky A.). Roth, Eugen (1964): Zum steten Angedenken. Große Liebe zu kleinen Bildern. München: Prestel Verlag.
