Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)

1. Néphit, népszokás, népi vallásosság

Jutalmazás és büntetés...39

14. kép: Szent Kümmenis salzachi szobráról készült metszet 1726-ból. A szent lábánál a hegedűs alakja ugyan nem látszódik, de az egyik lerúgott cipő igen.

(Mindkettő Ebenhöck Ferenc kanonok gyűjteményéből. Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár)

VI. Tsuda történet

[A margón: A' N. Szűz, képe, ezüst sólyáit adgya a’ szükölködönek]

Volt Spanyol Országban, így ír Carthagena, egy Igen jeles Szent Egyház, a B. Aszszony tiszteletére szentelve, mellyben az Isten Sz. Annyának Óltárra tétetett kegyes tekéntető Képe, arannyal ezüstéi, és sok drága kövekkel, Igen gazdagon fel vala ékesítve. Volt pedig, ugyan azon a’ tartományon, egy Isten félő, és az Isten Szent Annyához igen áitatos férfiú-is, a’ ki házi tselédeivel, nagy éhségtül szorongattatván, gyakorta a’ kegyes tekéntető kép-elött, buzgó imádsági-között, bé-mutattya vala az irgalmas Szűz Anyának, a’ maga szomorú házának képtelen nagy szükségét. Egykor pedigg, midőn a’ szörnyű éhség, ö nála annyira el-hatalmazna; hogy az ö fiai, és leányi, már már éhen haldoklalának: nem találván sehol e' világon vigasztalást, nagy bizodalommal folyamodik vala, az Egek felséges Királynéjához, mint szomorúak vigasztalójához: és az említett, minden drágaságokkal ékesített Kép-elött, a' földet köny-húllatásokkal ásztatván, szivének keserűségében, kéri vala az irgalmas Szüzet; hogy ebben az utolsó szükségben, méltóztatna az ö szomorú házát, kegyelmesen vigasztalni; és ne engedné; hogy az ö nevendék Szűz leányai, a’ szörnyű szükség-miatt, vagy éhen hallyanak, vagy az utálatos test fertöztetésének kereskedésére vetemedgyenek.

15. kép: Szent Kümmernis alakja egy 18. századi metszeten. A szent szobra előtt a hegedűs térdel, egyik cipője a talapzaton hever.