Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság
38 Néphit, népszokás, népi vallásosság más, hanem a keresztre feszített, haldokló királylány előtt játszik, hogy szenvedéseit enyhítse. Ezért megkapja annak egyik cipellőjét. Az alábbiakban a legújabb magyar fordítást adom, ahol a történet (nem tudni, mi okból) a 329. sorszám alatt található: A szakállas szüzleány Saalfeld városában a folyó közepén áll egy templom, melyhez lépcső vezet a közeli hídról, de már nem tartanak benne prédikációt. Ennek a templomnak a falán címerpajzsként vagy a város jeleként kőbe ki van faragva egy keresztre feszített apáca, aki előtt egy ember térdepel, kezében hegedűvel, mellette pedig egy papucs hever a földön. Erről a következőket mesélik. Az apáca királyleány volt, és Saalfeldben élt egy kolostorban. Párját ritkító szépsége miatt belészeretett egy király, és addig nem akart nyugodni, míg amaz feleségül nem megy hozzá. Az apáca azonban hű maradt fogadalmához, és állhatatosan ellenszegült, midőn azonban a király újra meg újra sürgette, és már semmiképpen nem talált védelmet előle, végül arra kérte Istent, hogy megmenekülése végett fossza őt meg testi szépségétől, és rusnyaságot adjon neki cserébe; Isten meghallgatta a fohászt, és attól az órától fogva a leánynak hosszú, csúf szakálla nőtt. Amikora király ezt meglátta, haragra gerjedt, és a leányt keresztre feszíttette. Ő pedig nem halt meg rögtön, hanem leírhatatlan kínokat kellett szenvednie a kereszten jónéhány napig. Ez idő tájt, hatalmas együttérzésből indíttatva, felkereste őt egy hegedűs, ki az ő gyötrelmeit enyhíteni és halálkeservét megédesíteni óhajtotta. Fogta vonóját, és rázendített, és húzta, amilyen szépen csak tudta, és amikora fáradtságtól már nem tudott megállni a lábán, akkor letérdepelt, és szünet nélkül szólaltatta vigasztaló muzsikáját. Ez pedig a szent szűznek annyira tetszett, hogy jutalmul és emlékezetül fél pár pompás, arannyal hímzett, drágakővel kirakott papucsát lehullajtotta a lábáról. (Grimm 2009c, 252-253) Szent Kümmernis történetének képi megjelenítése rendkívül gyakori a nyugat-európai vallási művészetben (templomi freskók, képek, plasztikák, kis szentképek stb.), s noha ritkábban, de a Kárpát-medencében is előfordul. Nálunk például a csetneki templom egy 14. század végi freskóján is látható ilyen ábrázolás a keresztre feszített Szent Kümmernisszel és a kereszt lábánál térdeplő hegedűssel (B. Kovács 2004, 27, 26c kép). Ugyanez a történet olykor más szentekhez is kapcsolódhat. Ilyen például az, amelyik egy Szűz Mária-szobrot állít a cselekmény középpontjába. Telek József prédikációgyűjteményében, amely az ilyen és hasonló történeteknek valóban kincsesbányája, egy spanyol Ferenc-rendi szerzetes, Joannes Carthagena (?-1617) latin nyelvű műve alapján (amelynek azonban már 1617-ben német fordítása is megjelent19) meséli el az esetet: 19 Zweintzig Schöner Ausführlicher Concept, uber der Glorwürdigisten Himmel Königin Mariae, Hochheiliges Lobgesang: Das Magnificat genandt. Erstlich von P. F. Joanne Carthagena Hispano, Franciscaner Ordens der Observantz S.S. Theologiae Lectore Generali. Auß Befelch Päbst. Heyl zu Latein beschriben. An jetzo aber... in Teutsche Sprach übersetzt Durch P. F. Tobiam Hendschelium, 1617.
