Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
A bátyjait kereső leány...345 nétek” szavak kíséretében -, odavetett nekik97. A fiúk húga, felcseperedve, bátyjai keresésére indul: először a Hold, majd a Nap, végül a Szél anyjának házában száll meg, ott kérdezősködik. Az utóbbi tudja útbaigazítani, hogy fivérei az Üvegvárban élnek. Útravalóként süt neki egy csirkét, mondva, hogy annak csontjaiból tud majd létrát készíteni98, aminek segítségével bejut az Üvegvárba. így is történik, és találkozik fivéreivel. Megtudja tőlük, hogy a varázslat alól úgy oldhatja fel őket, ha hét éven, hét hónapon, hét héten, hét napon és hét órán át nem szólal meg. A leány az erdőben egy fa odvábán húzza meg magát, arra megy egy király, rátalál, beleszeret, s némasága ellenére feleségül veszi. Egyszer háborúba kell mennie, mindenórás feleségét egy, a palotájában élő vénasszonyra bízza (akiről kiderül, hogy boszorkány), s aki a saját lányát szerette volna a trónuson a király mellett látni. Amikor megszületik az aranyhajú királyi gyermek, aranycsillaggal a homlokán, kicseréli őt egy kutyakölyökre, az újszülöttet meg kidobja az ablakon, ám egy holló elkapja és elviszi. A hazatérő királynak azt mondja, hogy felesége kutyakölyköt szült. Mindez háromszor ismétlődik meg, és a banya addig áskálódik a fiatal királyné ellen (aki nem szólalhat meg, igazát elmondandó), hogy a király fejvesztésre ítélteti fiatal feleségét. Már a kivégzőhelyen áll, a hóhér emeli báróját, amikor megjelennek holló-fivérei és hozzák egyenként a három királyi gyermeket. Egyszersmind éppen letelik a némasági fogadalom ideje, azok emberré változnak, a királyné meg elmondhatja az igazát. A boszorkányt egy hordóba zárják, és egy szakadékba görgetik. Ez volt tehát az először 1845-ben Ján Francisci-Rimavský által közreadott szövegekből Božena Némcová által (lényegében tehát két variánsból) összegyúrt cseh nyelvű szlovák variánsa a mesének. A Rimavský általi sorrendben közölt, tartalmilag és szerkezetileg nem módosított két változat viszont (az első, 1881-es megjelenés óta számos kiadást megérve) Pavol Dobšinský gyűjteménye révén vált ismertté. A bevezetőben említett film kapcsán szóba került viszont egy, ugyancsak Božena Némcová nevéhez kapcsolódó cseh népmeseváltozat, a Hét holló (Sedmero krkavcú) címen, amely első alkalommal az 1848-ban kiadott gyűjteményének 7. fü97 Ez a Reuss-féle változatban úgy hangzik, hogy az asszony templomba készül, odakészíti az ebédet, de a fiai lelkére köti, hogy ne nyúljanak hozzá, ki ne egyék a húst belőle. Miközben a templomban van, azok mégis megdézsmálják az ételt, ezért átkozza őket hollókká. 98 Hogy a csirke- vagy madárcsontból készített létra miként értendő, ahhoz maguk a Grimm fivérek is szolgálnak magyarázattal megjegyzéskötetükben, mégpedig egy Hanau környéki töredékes változat közlésével (ahol egy, az üveghegyben raboskodó, elvarázsolt királykisasszonyt kellett egy mesterlegénynek kiszabadítania): „Wie er dabei angekommen war, nahm er ein Knöchlein und steckte es in den Berg und stieg darauf, und dann als ein Knöchlein und als eins, bis er so fast ganz hinaufgestiegen war (Grimm 1856, 45. Vö. Lüthi 2008,173). Az Ipolyi Arnold által közölt egyik, Nagycsalomiján 1851-ben lejegyzett változat hasonló magyarázatot ad: „...vegye - úgymond - az általa imént megemésztett tyúk csontjait, s alkalmazza azokat egyenként lépcsőkul, s így fog a várba feljutni” (Ipolyi 2006, 161). Tehát nyilván itt is arról van szó, hogy a fal egy-egy résébe bedugdosva, azokra lépve juthat be a várba. Egy, Szegeden lejegyzett további változat ezt a magyarázatot szintén megerősíti: „A lány a csontokat a falba szurkálta és azon fölmászott” (Ipolyi 2006, 871).
